Esztergom Évlapjai 1983

Gyárfásné Kincses Edit: Csepreghy Ferenc drámaírói pályakezdése — Munkásművelődés egyleti színjátszás Esztergomban 1855—1865.

céhszabályok értelmében szakmai ismereteit bővítse, és elmélyítse azokat a gyakorlatban. Ez a bécsi korszak a szakmai fejlődésen túlmenően is fontos szakasz volt Csepreghy életében. A világváros bűvölete és a pestinél jóval élénkebb színházi élet óriási hatást ^'akorolt a legfogékonyabb éveiben járó fiatalemberre. Hogy milyen szellemi áramlatok hatottak rá, arról még lesz szó. Hogy miképpen tölthette napjait, azt elképzelhetjük Magyar fiúk Bécsben című vígjátékából, amelyet 1864-ben írt Bécsben. Ez az első ránk maradt alkotása igen fontos, ugyanis ebből mérhető, mit vett át pályája kezdetén a klasszikus és a kortárs irodalomból. Erről a biztos pontról ítélhető meg, milyen változásokat hozott életműve, és mit őrzött meg, milyen a fejlődés íve és iránya. A magyar színpadon később szép karriert befutott darabot ma már nemigen ismerjük, ezért néhány mondatban összefoglaljuk a cselekményét. A történet Bécsben játszódik. Az öreg HáPer kocsmájába két magyar fiú tér be: Sándor és Károly. A kocsmáros vidám, cserfes lánya Kádi és Károly első látásra egymásba szeret. Sándor azzal a céllal érkezett, hogy elhelyezkedjék Steinmiller gyárában, és megismerkedjék annak lányával, Nettivei. Sándor és Netti atyja fiatalkori barátok, együtt vándoroltak mint céhlegények, és már akkor egymásnak ígérték születendő gyermekeiket. Sándor azt akarja, hogy Netti magáért szeresse, és ne apai kényszerítésre legyen a felesége. Ezért Károllyal nevet és munkakönyvet cserél, és így helyezkedik el Steinmiller gyárában. A két férfihős kettős szerepet játszik, az egyiket már fölvázoltam, a másik Sándor, francia bárónak adja ki magát és Károly a komornyikja. Steinmilleréknél bérelnek szállást, Sándor közben udvarolgat Nettinek és francia báró mivoltában remek bútort rendel, amelyet álruhás másik énje készít. A névcsere „Komoly" bonyodalmakat okoz, de a félreértések tisztázódnak, a szerelmesek egymáséi lesznek, miután a két szülő is boldogan adja beleegyezését a fiatalok választásához. A történetből látjuk: szabvány vígjátékkal állunk szemben, szabvány félreértésekkel, szabvány cselekkel, szabvánv konfliktusokkal. A vígjátéki sémához hozzátartozik, hogy a szerelmesek útjába akadályok tornyosulanak. de ezek az akadályok nem keserítik el igazán a nézőt, mert a vígjáték lényégéből kiindulva, egy pillanatig sem lehet kétséges senki szamára, hogy az akadályok csellel vagy másképpen legyőzetnek, s a darab végére a két szerelmes egymásra talál. A vígjátékból eredő izgalmat a közönség számára nem a fiatalok sorsáért érzett aggodalom adja, — ezt eleve csökkenti a happy ending biztos tudata — hanem a ráismerés a konfliktusban föltáruló világra: a társadalom valóságos erőviszonyaira és törekvéseire, a korszerű vagy örök, általános emberi problémákra. A jó vígjáték jelentős pluszt ad a szerelmi bonyodalmakhoz. Annál örökérvényűbb egy mű, minél inkább a társadalom mozgásirányainak kifejezői a hősök. Csepreghy elsősorban azzal érte el közönségsikerét, hogy alakformálásahoz megfelelően ada°olt olyan vonásokat, amelyeket sokak ismerete és felismerése hitelesíthetett. Az addigi magyar vígjátéki hagyományoktól eltérően Csepreghy hősei ebben az első darabjában polgárok, munkások. Ez utóbbiak nemcsak azért munkások, mert gyárban dolgoznak, hanem azért, mert életmódjuk és gon334