Esztergom Évlapjai 1983

Gyárfásné Kincses Edit: Csepreghy Ferenc drámaírói pályakezdése — Munkásművelődés egyleti színjátszás Esztergomban 1855—1865.

Ez a tulajdonság-lista kívánatos egész Európában az ideális polgár szá­mára, kelet-európai vonás benne az erős kötődés a hazához, a fölajánlko­zás a honnak és a közjónak. Az „Ott van, ott áll buzdításul Hazánk első napszámosa" sorok az ünnepi helyiségben álló Széchenyi szoborra vonatkoztak, Széc­henyi szellemét idézték. Ebben a versben nem a munkás szólalt meg, az egész költemény inkább olyan programbeszéd, amely követelményként a munkások elé is a polgári erényt allítja. Ezen az alábbi sorok valamelyest mutatnak csak túl: „Itt testvérünk, rokonunk vagy, Bármely hazának szülötte. Szeresd te is a hazádat! Csak tiszteld a mi szokásunk." Az újságíró az alábbi elismerő mondatokat fűzte Csepreghy produkciójá­hoz: „Úgy hiszem, tisztelt magyar olvasók velem együtt örvendeni fog­nak, midőn nemzetünknek még nem iskolázott osztályaiban is ily becses elemeket tapasztalunk, melyek, ha szerény munkás körükben maradnak, áldásos befolyást gyakorolhatnak egykor polgártársaikra." Ez az esemény a helyi sajtót is jelentőségének megfelelően foglalkoztat­ta. Az Esztergomi Üjság 1863. március 8-án beharangozta a katolikus le­gényegylet ünnepélyes megnyitását. Zajicsek János (a pesti sajtótól el­térően az esztergomi így írja a nevét), a legyényegylet majdani elnöke Isten áldja a tisztes ipart című cikkében summázza a legényegyletek szükségességét. Tőle idézünk: „Az iparszabadság, a céhrendszer e halálos ítélete, tökéletesen felbom­lasztá azon erkölcsi tekintetben mindenképpen jótékony patriarchális vi­szonyt, melyben a legény mesterében atyját tisztelte, a mester pedig le­gényében fiát szerette. És e viszony felbomlásának mi lett a legközelebbi következménye? emanciDáció!" Az új fúggőség megteremtésére és az emancipáció leküzdésére jött létre a katolikus legényegvlet már Bécsben és Pesten is, "... hogy visszave­zesse a fiatalságot a vallás, a jó erkölcs és a polgárle^ények diktálta kor­látok közé .. ." A megnyitó ünnepség előtti számban, március 22-én ismét csak Zajicsek János ragad tollat, s az Esztergami Űjság címoldalán ő invitalja az érdek­lődőket a nagy eseményre. Március 29-én pedig a szerkesztőség beszámol a 25-én megtartott megnyitóról. Ebben a cikkben semmi új nincs a már el^bb idézett fővárosi beszámolóhoz képest, a szerkesztő beéri az ese­mények fölsorolásával. Csepreghy a nevezetes esemény után még három hónapig maradt Eszter­gomban, a katolikus legényegylet dékáni tisztségét töltötte be. Majd 1863 júniusában Bécsbe költözött, és munkába állt egy bútorüzemben, hogy a 333

Next

/
Oldalképek
Tartalom