Esztergom Évlapjai 1983

Gyárfásné Kincses Edit: Csepreghy Ferenc drámaírói pályakezdése — Munkásművelődés egyleti színjátszás Esztergomban 1855—1865.

fölismerjék és osztály-alapról értékeljék helyzetüket, valamint a kibontakozás lehetőségét. Volt azonban haszna is a katolikus legényegyleteknek: keretet adtak az iparos legények életének, szervezetten juttatták őket egyfajta kultúrához, amelyhez mint „szervezetlen" elvének nem juthattak volna hozzá. A legényegyletekben műkedvelő módra foglalkozhattak a művészetekkel, (természetesen erősen ellenőrzött, politikailag veszélytelen művekkel), gyakorolhatták a színjátszást, amely az alkotó lelkületű emberekben felkeltette az aktivitást. Ez többnyire alkalmi jellegű versek írását, színdarabok előadását jelentette. Csepreghy Ferenccel éppen így történt. Öt akár modellnek is tekinthetjük abból a szempontból, hogy milyen kiemelkedési lehetőségek adódtak egy tehetséges munkásfiú számára az 1860-as években. Csepreghy Ferenc 1860 tavaszán felszabadult, Pestre jött dolgozni. Itt belépett az első magyarorszagi katolikus legényegyletbe, amelynek elnöke, dr. Szabóky pártfogásába vette. A jóeszű fiút ellátta olvasmányokkal. Csepreghy az egylet dilettáns színpadán többször is felléoett társaival. 1862-ben e színpad számára kétfelvonásos kis színművet írt: Az elnök névnapja címmel. A darab elveszett, nem tudjuk, mennyit mutatott a későbbi Csepreghyből, miiven szakmai ismereteknek volt birtokában ezidőszerint. Mindenesetre e darab keletkezése is igazolja az elvet, hogy színpadi mű csak akkor születik, ha előadásának esélye van, legyen az bármilyen kevés is. Csepreghy a katolikus legén"°^vletben, ha korlátozott mértékben is, lehetőséget kapott az alkotásra. Legénytársaiban megtalálta az első közönséget, rajtuk kezdte tanulmányozni a közízlést, bennük lelhette meg első kritikusait. A születésétől gyenge szervezetű fiatalember sokat betegeskedett, ezért öccse, Csepreghy János hívására visszament Esztergomba, ahol együtt fáradoztak az esztergomi katolikus legényegylet létrehozásán. Az esztergomi legenyegylet megnyitó ünnepsége 1863. március 25-én volt, amiről a PESTI HÍRNÖK című országos politikai napilap 1863. március 30-án a tárcarovalban részletes tudósítást közöl. A lap szerkesztője: Török János. A névvel nem jelzett cikk címe: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Esztergomban. (Az alábbi idézetek ebből a cikkből származnak. K. E.) Az esemény országos jelentőségű volt, a köztudat is politikai tettként értékelte az ország második katolikus legényegyletének létrehozását. Az esemény jelentőségét az e«vház azzal kívánta hangsúlyozni, hogy az esztergomi katolikus legényegylet megnyitásának a napját Magyarország prímása püspökké szentelésének 36. évfordulójára tűzte ki. „Mióta az úgynevezett iparszabadság behozatala, minden előkészület nélkül a céhrendszert az egyháznak és államnak egyik nevezetes köznevelési institúcióját megrendítette, — gondolkodni kellett az egyháznak e csorba lehetőséges helyreütéséről, s ennek egyik hathatós módja gyanánt támadt a legényegyletek eszméje, mellyel jelenleg hazánk főpásztorai tüzetesen foglalkoznak. Ö eminenciája hasonló intézetet hazánk fővárosában már több év előtt alapítván, miután az a legkedvezőbb eredményt tanusítá, sőt a legszebb virágzásnak örvend, elhatározta azt székhelyén, Esz330