Esztergom Évlapjai 1983

Gyárfásné Kincses Edit: Csepreghy Ferenc drámaírói pályakezdése — Munkásművelődés egyleti színjátszás Esztergomban 1855—1865.

KINCSES EDIT: CSEPREGHY FERENC DRÁMAÍRÓ PÁLYAKEZDÉSE — Munkásművelődés, egyleti színjátszás Esztergomban 1855—1865 — „Nekünk magyaroknak, kik a színházzal nemzeti célokat remélünk és fogunk is egybe köttetni, sokkal fontosabb az, mint a német, francia vagy angol nemzetnek; nekünk az, ha akarjuk, életünk egyik alapkövévé válhatik." Bajza József Bajza József: Összegyűjtött Munkái V. kötet 70. 1. Esztergomhan, a Deák Ferenc utca 10-es számú házon emléktábla hirdeti, hogy Csepreghy Ferenc, a múlt század hetvenes éveinek legnevezetesebb színpadi szerzője Esztergomban kezdte pályafutását. AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG CSEPREGHY FERENC 1842 — 1880 SZÍNMŰÍRÓ EMLÉKÉNEK EBBEN A HÁZBAN LAKOTT 1860 — 63. években Csepreghy Ferenc elődei a Győrössy Csepreghyek voltak, Sopron megyéből származtak. Mire Csepreghy Ferenc megszületett, a család kezéből fokozatosan elfolyt a vagyon, s apja fűszerkereskedéssel tartotta fenn egyre növekvő családját. Mivel az apa nem rendelkezett kereskedői rátermettséggel, a család a létminimumon élt. Csepreghy Ferenc 1842-ben született a Hont megyei Szálkán, s mivel apja nem tudta taníttatni, fiát iparosmesterségre adta, hiszen abban a korban ez tűnt a legtöbb hasznot ígérő és a legfüggetlenebb életpályának. Csepreghy János, Ferenc két évvel fiatalabb öccse úgy emlékszik, hogy Ferenc pályaválasztását irodalmi élményei határozták meg. Nagy hatással volt rá Jókai: Egy magyar nábob című regénye, amelynek egyik hőse egy Boltai Sándor nevezetű asztaloslegény két keze munkája révén tudja kibontani egyéniségét, ezzel nyer társadalmi elismerést, megbecsülést. Ferenc is erre vágyott, s bár jók a szellemi képességei és irodalmi érdeklődése már igen korán jelentkezik, mégis inasnak állt 1856-ban, Szeifert József esztergomi asztalos műhelyébe. 328