Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

keretében hangzottak el. Itt ugyanis gyermeknevelésről és egészségügyi kérdésekről is beszéltek az előadók. Mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó programokkal csak 1927 után találkoztak a kör tagjai. Addig ezirányú ténykedésük kimerült a rézgálic és a szénkéneg évenkénti elosztásában, a hasznos időtöltés pedig két kosárfonó tanfolyam lebonyolításában. A vizsgált időszak egyetlen átgondolt és valóban művelődési értékkel bíró programja az a három népfőiskola volt, amelyet a kör tagjai számára 1921—1922 folyamán szerveztek. A Szentgyörgymezői Olvasókör Az 1892-ben alakult kör tevékenységének szerkezete jelentős mértékben eltért a belvárosiétól. Elkerülték a „hazafias kultúrelőadások", s így kezdettől más irányt vettek programjai is. Valamennyi olvasókör közül itt rendezték a legtöbb műkedvelő előadást, itt hangzott el a legkevesebb történelmi és irredenta program, és itt volt a legerősebb a mezőgazdasági ismeretterjesztés. Műkedvelő gárdájuk már 1920 januárjában bemutatta a Molnár és gyermeke című népszínművet, melyet a nagy érdeklődésre való tekintettel szinte minden évben műsorra tűztek. Az élénk műkedvelő tevékenység jellemző a településrészre, ezért érdemes áttekinteni azoknak a daraboknak a sorát, amelynek bemutatásáról a helyi sajtó útján szerezhetett tudomást a lakosság. Eszerint bemutatták: az Űr és jobbágy, a Lourdesi pásztorlányka, Ella anyát keres, Párizsi baba, Kályha titka, Éljenek a tűzoltók. Pofozó masina, Falu rossza, Szeget szeggel. Honvéd, Diák kaland, Az elvarázsolt királykisasszony, Gyimesi vadvirág. Imádság hatalma, Éjjel az erdőn. Felhőszakadás, valamint a Vén gazember című népszínműveket. A mezőgazdasági előadások a kender és len termesztése, a méhészet, az állategészségügy, a szőlő és gyümölcstermesztés témakörét foglalták magukba. A 20-as évek második felétől ebben az olvasókörben is sor került különböző előadássorozatok tartására, ezek színvonala és koncentráltsága azonban itt sem érte el az 1921/22-ben tartott népfőiskoláét. A Szenttamás-Vízivárosi Olvasókör A három olvasókör közül ennek a tevékenységéről olvashatunk a legkevesebbet a helyi lapokban. A vizsgált tíz esztendő hozadéka néhány műkedvelő előadás, vallásos népakadémiák és a rendszeresen megtartott éves közgyűlések sora. A hatóság fokozottabb jelenlétéből azonban arra következtethetünk. hogy e közösség működésének főbb irányait a művelődés helyett a közvetlenebb politikai szférában kell keresnünk. E megállapításunkat látszanak alátámasztani a következő, 1922-ben elhangzott mondatok is: „A jelentés valamennyi kulturális egyesület sé232