Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

nagy eszméje, — a katholikus if júság vallásos, hazafias, családias kuli úrneveléséről, dacára a kor emancipációs, ... sőt destruktív irányzatának, amely az iparos ifjúságban is érezteti hatását, s jelenleg talán jobban mint bármikor — talán sohasem bizonyította ennyire létjogosultságát mint most... A műhely — és a gyáripar a maga tömegházaival két egymástól távol álló világ: munkában és életfelfogásban, szokásban és eszmekörökben egyaránt. Amaz családias körben . . . valamiképpen szabadabban teljesíti nemzetfenntartó hivatását, a gyáripar pedig a tömegekre alapítja sikerét, számításba veszi a tömegek pszichéjét, gondolkodását. . . . Iparos tradícfókra, erényekre kell nevelni. Küzdeni kell a szociáldemokrácia eszméi ellen ..." (67) Mátéffy Viktor 1929-ben még tovább lépett: „Kolping — úgymond — elkészítette lelkében a szociális és nacionális gondolatot az akkor élő Marx tanításaival szemben. E két gondolatot látta a jövő országok sorsát megalapozó eszményeknek, s ezért alapította meg a Katholikus Legényegyletek Világszövetségét, amelyben a katholikus egyház nyújtja azt az erkölcsi erőt, amely most az olasz nemzetet a szociális és nacionális gondolat egyesítésével naggyá és megbecsültté tette, — de amelynek hiánya most az oroszoknál a szociális gondolatot belesodorja a kommunizmus útvesztőjébe." (68) Ezek a mondatok minden 'bizonnyal érthetővé teszik, miért tartották oly fontosnak a korszak politikai vezetői, hogy a korabeli lehetőségeket meghaladó anyagi ráfordítással új székházat kapjon az esztergomi Katholikus Legényegylet. A politikai, ideológiai szempontokon túl azonban ott munkált az agyakban a másik felismerés is. Tudták, hogy rendkívül hiányos műveltségű a korszak iparos ifjúsága. A kialakult helyzetnek négy alapvető okát a következőkben látták: 1. A polgári társadalom előítélettel viseltetik az iparosokkal szemben. 2. Rossz és hiányos az ipariskolai képzés, s ezt még tetézi, hogy a korszerűtlen tantermekbe 4 elemivel rendelkező tanoncok járnak. 3. A szociáldemokrácia félrevezette az éretlen és járatlan fiatalokat. 4. Az alapvető ok — amelyből az előző három is következik — a társadalom nemtörődömsége volt. E világos felismerések ellenére a tanonciskola helyzetének javításáról szinte szó sem esett. A felépült új korszerű legényegyleti székház az alapvető problémákon segíteni képtelen volt. Programjaival elsősorban a szabadidő eltöltését és a szakmai továbbképzést biztosította, nem pedig az alapképzés színvonalát javította. A Katholikus Legényegyleten kívül figyelemreméltó tevékenységet fejtett ki 1920—1921-ben a Munkásnő Egyesület, amely alapvetően az akkori szűkös viszonyok enyhítésére volt hivatott. Már szinte vállalatszerű háziipari tevékenységet folytatott bedolgozói rendszeriben, továbbá különféle tanfolyamokat szervezett a szabás-varrás, szalmafonás, kosárkötés fortélyainak elsajátíttatása érdekében. Emellett 229