Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

esténként vállalkoztak — a kor divatja szerint — műkedvelő előadások tartására, betanulására is. Ezzel az egyesülettel azonos épületben működött, s hasonló tevékenységet folytatott a Tisztviselőnők Önképzőköre, amely 1920 telén igen magas színvonalú előadássorozatot rendezett tagjai szamára. Az előadásokat Asbóth Károly reáliskolai tanár tartotta a következő tematikával: Petőfi, Vörösmarty és Ady munkássága, romanticizmus, Kossuth, Petőfi és Deák Ferenc, Arany János öregkori költészete, Madách: Az ember tragédiája, Jókai: Az aranyember. A sorozat népszerűségére — minden bizonnyal színvonalára is —• utal az a tény, hogy a helyi sajtóban is méltatták erőfeszítéseit: ,,Asbóth Károly gyönyörű felolvasásai és magyarázatai nemcsak gyönyörködtetnek és kellemes, élvezetes estéket szereznek, hanem tudást, műveltséget is nyújtanak és a XIX. századbeli irodalmi és nemzeti fellendülést megismerve, megtanítanak bennünket bízni a jobb jövőben. Kossuthról, Petőfiről, Deákról beszél és megtanuljuk, hogy a politika és irodalom hazánkéban mindig szoros kapcsolatban állottak." (69) Az 1920-as esztendő „hazafias kultúrelőadásai" között minden bizonynyal ezek voltak a legszínvonalasabbak. A későbbiek során e két nő-egyesület összeolvadt, majd beépült a Szociális Missziótársulatba, amely — nyilvánvalóbban egyházi kötődéssel •— hasonló programokat valósított meg. A hitéleti tevékenységen túl, a Szociális Missziótársulat közhasznú tanfolyamokat szervezett, 1921 folyamán pedig nő-konferenciak rendezésével bővítette tevékenységét. E konferenciák keretében a következő címekkel hangzottak el előadások: Marx világnézete és Krisztus világnézete, a gyermek testi nevelése, a nő részvétele a keresztény életben, a nő és a politika, a nő és a sajtó, a nő az egyházban, házasság mint szociális intézmény. Ez a tematika szinte változtatás nélkül vonult végig a különféle kongregációk életében is. A fentiekben vázolt folyamat, figyelembe véve a MOVE nők küre'ben kifejtett aktivitását is — elég egyértelműen bizonyítja azt, hogy a hivatalos irányítás milyen hatékonyan és tudatosan használta fel politikai céljai érdekében a művelődési célú közösségeket. Az olvasókörök kulturális tevékenysége A városban működő olvasókörök „ ... az adott városrész területén élő katolikusok szellemi, és anyagi érdekeit voltak hivatottak előmozdítani a valláserkölcsi szellem, a hazafias érzés, a közművelődés és az összetartás ápolása és fejlesztése által, a politika teljes kizárásával" — ahogy azt a hivatalosan jóvahagyott alapszabályok rögzítették. A városban működő három olvasókör tagságának összetétele sajátosan alakult. A Belvárosi Katholikus Olvasókör tagjai elsősorban a polgárosodó nagygazdak, a Szentgyörgymezői Katholikus Olvasóköré pedig — a tele230