Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195
es akció során a Katholikus Legényegylet illetve a Belvárosi Olvasókörrel egy épületben működő Földműves Ifjúsági Egyesület kapott egy-egy népkönyvtárat Mátéffy Viktor közbenjárására. A Belvárosi Olvasókörnek pedig ezen felül még a Faluszövetség is juttatott egy 138 kötetes könyvtárat. azzal a megkötéssel, hogy abból azok is kölcsönözhetnek, akik nem tagjai az egyesületnek. Ily módon a Belvárosi Katholikus Olvasókör a város egyik, könyvtárral legjobban ellátott intézménye lett. Az olvasókör fennmaradt jegyzőkönyveiből megállapítható ugyanakkor, hogy a kapott két könyvtártól eltekintve, a vizsgált tíz esztendő alatt mindössze 12 Mikszáth kötetet vásároltak, s 13 füzetet és 4 könyvet kaptak ajándékba. Az olvasókör könyvtárait a statisztika szerint évente átlagosan 50—60 tag vette igénybe, mintegy 300 kötetet kölcsönözve ki. Az olvasókörnek 1925-ben 563 kötet könyve volt, melyek közül vallásos nevelés kérdéseivel foglalkozott 37, elbeszélés volt 122, regény 163, gazdasági kérdéseket tárgyalt 81, földrajzi, történelmi tárgyú volt 41, színdarab 113. Ugyanobben az esztendőben olvasói 18 kötet vallásos neveléssel foglalkozó könyvet. 138 novelláskötetet, 107 regényt, 109 gazdasági és 63 történelmi tárgyú kötetet kölcsönöztek. A kölcsönzött kötetek száma 1925-ben öszszesen 435. 1926-ban 332, 1927-ben 306, 1928-ban pedig 234 volt. Ezek a számok —• lévén, hogy az olvasókör taglétszáma ezidőtájt 400 fő körül mozgott —- meglehetősen alacsonynak tekinthetők, ráadásul határozott csökkenést mutatnak. E megállapítást még akkor is igaznak tartjuk, ha figyelembe vesszük, hogy a jelzett statisztikai adatok nem foglalták magukba az 1927-től birtokukban lévő népkönyvtár adatait. Az olvasókör jegyzőkönyve és a statisztika készítésének ez a módja egyidejűleg azt is jól szemlélteti, ho^ az újonnan kapott népkönyvtárak nem tudtak szerves egységet alkotni a már meglévő állománnyal, mégpedig elsősorban a felügyelet problémái miatt. Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság közvetlen hatáskörébe tartozó könyvanyagot végülis nem érezték sajátjukénak az egyesületi tagok. Ezért válhatott hiú reménnyé az a központi elgondolás, hogy a népkönyvtárakat az egyesületek alapként kezelve majdan saját erőből vásárolt könyvekkel fogják gazdagítani. A problémák ellenére a város könyvtári ellátásának ilyen szerkezete — azt is beszámítva, hogy az értelmiség elsősorban a nagy egyházi könyvtárakat, illetve a középiskolák könyvtárait használta, a jelentős hagyományokkal rendelkező magánkönyvtárak mellett — alkalmas volt a lakosság könyv iránti igényeinek kielégítésére. Olvasókörök, egyesületek, egyletek E közössegek helyi életének és működésének tanulmányozása arról győz meg bennünket, hogy bár hagyomány és jogszabály adta autonómiájukat direkt módon soha sem tudta teljes mértékben áttörni a centralizált állami irányítás — legfontosabb politikai céljainak megvalósítását mégis sikerült elérnie. 220
