Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

6 és 19 között mozgott. (Arról, hogy mindebből mennyit tartottak Esztergomban, adatok híján nem adhatunk pontos számot.) Népkönyvtárak Esztergomban Az ismeretterjesztés különböző formái mellett az iskolánkívüli népművelés fontos elemei voltak a könyvtárak, amelyek egyrészt a különböző egyesületek keretében igen lassú belső fejlődés eredményeképpen jöttek létre, másrészt az évtized közepétől központilag összeállított könyvcsomagként kerültek a különböző helyekre. Ez utóbbiak — az úgynevezett népkönyvtárak — többnyire teljes mértékben elkülönültek az egyesületi tulajdonú könyvtáraktól, annak ellenére, hogy általában ugyanaz a személy kezelte mindkettőt; s hogy lényegében feladatuk is azonos volt: az adott közösség — tagság vagy falu — ellátása a fontosnak tartott könyvekkel. A városokban kisegítő szerepük volt a városi könyvtárhoz viszonyítva. Esztergom esetében azonban sajátosan alakult ez a helyzet, tekintve, hogy az 1844-ben alapított nyilvános könyvtár gyakorlatilag hozzáférhetetlen volt, így a városi könyvtárral csak felemás módon rendelkező település lakóinak olvasási igényét az egyesületi és a népkönyvtárak elégítették ki. Az egyesületi könyvtárak működését a vezetőség egy, esetleg két választott tagja biztosította. Ebből következik, hogy amikor a körök 1919 végén 1920 elején újból megkezdték működésüket, könyvtáraik is életjelt adtak magukról. A Katholikus Legényegylet könyvtárosa például: ,, . . . Felkéri a kommün alatt létesült helybéli cipészek és csizmadiák szakszervezete azon megbízottjait, kik annak idején a Legényegylet könyvtárát leltár szerint átvették és kezelték, hogy a még birtokukban lévő könyveket átadni vagy azok holléte felől az egyesület helyiségében (Waldvogel ház) hivatalos órák alatt (vasárnap du. 2—4-ig, csütörtökön este 5—7 -ig) felvilágosítással szolgálni szíveskedjenek." (54) A Legényegylet mellett a MOVE volt az, amely már kevéssel megalakulása után biztosította tagjai részére heti két alkalommal a kölcsönzés lehetőségét. Még katalógust is készített — igaz, mindössze két példányban —, közülük az egyiket a Kaszinóban, a másikat a könyvtárban használhatták az érdeklődők. A népkönyvtárak felügyeletének kérdését 1923-ban rendezték központilag, ezek felügyeleti és létesítési jogát — eltérően az egyesületi könyvtáraktól — a VKM népművelési ügyosztályának illetőleg az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságok hatáskörébe utalva. Egyidejűleg felhívták: ..Az iskolák, társadalmi egyesületek, községek, kórházak, bányatelepek, fogházak stb. vezetőit. .., hogy a népkönyvtárak létesítését. . . jelentsék be." (55) A fejlődés igen lassú volt. Jellemzi a helyzetet, hogy a rendelet kiadását követően az első új könyvtár alapításáig három esztendőt kellett várni, mikoris 1926-ban 86 taggal megalakult Esztergomban a Magyar Vasutasok Könyvtáregyesülete esztergomi fiókja, Juhász Sándor állomásfőnök elnöklete alatt. A kormányzat által kezdeményezett és végrehajtott 1927219