Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

6 és 19 között mozgott. (Arról, hogy mindebből mennyit tartottak Esz­tergomban, adatok híján nem adhatunk pontos számot.) Népkönyvtárak Esztergomban Az ismeretterjesztés különböző formái mellett az iskolánkívüli népmű­velés fontos elemei voltak a könyvtárak, amelyek egyrészt a különböző egyesületek keretében igen lassú belső fejlődés eredményeképpen jöttek létre, másrészt az évtized közepétől központilag összeállított könyvcso­magként kerültek a különböző helyekre. Ez utóbbiak — az úgynevezett népkönyvtárak — többnyire teljes mértékben elkülönültek az egyesületi tulajdonú könyvtáraktól, annak ellenére, hogy általában ugyanaz a sze­mély kezelte mindkettőt; s hogy lényegében feladatuk is azonos volt: az adott közösség — tagság vagy falu — ellátása a fontosnak tartott köny­vekkel. A városokban kisegítő szerepük volt a városi könyvtárhoz viszo­nyítva. Esztergom esetében azonban sajátosan alakult ez a helyzet, te­kintve, hogy az 1844-ben alapított nyilvános könyvtár gyakorlatilag hoz­záférhetetlen volt, így a városi könyvtárral csak felemás módon rendelke­ző település lakóinak olvasási igényét az egyesületi és a népkönyvtárak elégítették ki. Az egyesületi könyvtárak működését a vezetőség egy, esetleg két vá­lasztott tagja biztosította. Ebből következik, hogy amikor a körök 1919 végén 1920 elején újból megkezdték működésüket, könyvtáraik is életjelt adtak magukról. A Katholikus Legényegylet könyvtárosa például: ,, . . . Felkéri a kommün alatt létesült helybéli cipészek és csizmadiák szak­szervezete azon megbízottjait, kik annak idején a Legényegylet könyvtá­rát leltár szerint átvették és kezelték, hogy a még birtokukban lévő köny­veket átadni vagy azok holléte felől az egyesület helyiségében (Waldvo­gel ház) hivatalos órák alatt (vasárnap du. 2—4-ig, csütörtökön este 5—7 -ig) felvilágosítással szolgálni szíveskedjenek." (54) A Legényegylet mel­lett a MOVE volt az, amely már kevéssel megalakulása után biztosította tagjai részére heti két alkalommal a kölcsönzés lehetőségét. Még kataló­gust is készített — igaz, mindössze két példányban —, közülük az egyiket a Kaszinóban, a másikat a könyvtárban használhatták az érdeklődők. A népkönyvtárak felügyeletének kérdését 1923-ban rendezték központi­lag, ezek felügyeleti és létesítési jogát — eltérően az egyesületi könyv­táraktól — a VKM népművelési ügyosztályának illetőleg az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságok hatáskörébe utalva. Egyidejűleg felhívták: ..Az iskolák, társadalmi egyesületek, községek, kórházak, bányatelepek, fog­házak stb. vezetőit. .., hogy a népkönyvtárak létesítését. . . jelentsék be." (55) A fejlődés igen lassú volt. Jellemzi a helyzetet, hogy a rendelet kiadását követően az első új könyvtár alapításáig három esztendőt kellett várni, mikoris 1926-ban 86 taggal megalakult Esztergomban a Magyar Vasuta­sok Könyvtáregyesülete esztergomi fiókja, Juhász Sándor állomásfőnök elnöklete alatt. A kormányzat által kezdeményezett és végrehajtott 1927­219

Next

/
Oldalképek
Tartalom