Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195
Szent István Szövetség által támogatott szabad egyetemi előadássorozat volt, amelyet előbb csak Esztergomban, később Dorogon és Tatán is megrendeztek. A szabad egyetemek 1922 őszén váltották fel a népfőiskolákat Esztergomban. Ez teljes mértékben összhangban volt azzal a Klebersbergi koncepcióval, mely szerint a néptömegek nemzeti érzésének kiemelten szorgalmazott fejlesztése mellett a legnagyobb figyelmet a középosztály művelődési igényeinek kielégítésére kell fordítani. A szabadegyetem első formájában „népakadémiai" előadássorozatként indult, mint mondták a „művelt közönség" (férfiak és nők) részére. (53) Nemcsak a kezdeményezés maga, hanem a kialakított program is elismerésre méltó volt. Sajnálatos tény azonban, hogy — anyagi és egyéb okok miatt — ezzel párhuzamosan jelentős visszaesés következett be ,az olvasókörök és egyesületek ismeretterjesztő tevékenységében. A kezdeményezés nagy érdeklődést váltott ki, s így 1923 januárjától már hathetes szabadegyetemi kurzusként folytatta működését. Az előadások a következő főbb témaköröket fogták át: fizika, kémia, csillagászat, történelem, földrajz, vallástörténet, etika, képzőművészet, esztétika, magyar és világirodalom, pszichológia, szociológia és pedagógia. Obermüller Ferenc főreáliskolai igazgató — a szabadegyetem értelmi szerzője — az évek folyamán gondoskodott az állandó megújulásról is. így került sor arra, hogy a német és francia nyelvtudással rendelkezők e két nyelven külön előadásokat is hallgathassanak. Az első négy esztendő mérlege: 61 előadó 66 kollégiumában 281 megtartott óra. Az eredményekkel 1929-ben Hankiss János Iskolánkivüli Népművelés című lapja 'révén ismerkedhetett meg az ország szakmai közönsége. A lap egyik írása igen elismerően nyilatkozott a program összetételéről és az előadások hatékonyságának igen jó módszertani megalapozásáról. E vonatkozásban külön is kiemelte a szemléltetés gazdagságát és azoknak a kirándulásoknak a hasznosságát, amelyek a legjelentősebb témák feldolgozásának előkészítését szolgálták. Esztergom egyeduralmát — egy villanásnyi dorogi kísérlet után —- az 1929 30-as évadban Tata törte meg, ahol sikerült is megszilárdítani ezt a formát, olyannyira, hogy a harmincas évek közepéig — a szabad egyetemi forma elhalásáig — a két városban párhuzamosan futott. Összegezve az iskolánkívüli népművelés keretei között folyó ismeretterjesztő tevékenységet, megállapíthatjuk, hogy az tartalmában és szervezetében jól érzékelhetően tükrözte a művelődéspolitika váltásait; uralkodó formáját pedig Esztergomban (de a vármegyében is) az olvasókörök, egyesületek programjaiba iktatott előadások, előadássorozatok jelentették. Ezeket a későbbiekben részletesebben tárgyaljuk; állításunk igazolásául itt elegendőnek véljük, ha az ilyen előadások meglehetősen magas számára hivatkozunk. 1925/'26-ban 679, 1926 27-ben 1190, 1927/28-ban 1833, 1928' 29-ben 1737, 1929/30-ban 1232, végül 1930'31-ben 1478 hangzott el belőlük a vármegye területén. E számokhoz képest elhanyagolható az évenként 2 és 4 között váltakozó analfabéta tanfolyam, melynek alanyai elsősorban a katonai helyőrségek állományából kerültek ki. Az alapismereti, az ismeretterjesztő és az úgynevezett egyéb tanfolyamok száma évenként 218
