Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195
gom város maradt ki. Legalábbis erre utal az a záradék, amellyel a város polgármestere a népművelési napló vezetését elrendelő körlevelet irattárba helyezte: ..Mivel városi Népművelési Bizottság Esztergomban eddig még nem alakult, s jelenleg nincsen, s mert értesülésünk szerint a népművelési előadásokat tartó előadók a vármegyei népművelési titkárral tartanak közvetlen összeköttetést, intézkedésünkre szükség nincsen." (47) Abban, hogy ez így alakult, két tényező mindenképpen fontos szerepet játszott. Közülük az egyik, hogy az iskolánkívüli népmüvelés súlypontját a kormányzat a falura helyezte, így azután Esztergom városban úgy vélhették: itt más eszközökkel és módszerekkel kell megoldani a feladatokat. A másik fontos okot valószínűleg abban kell látnunk, hogy az iskolánkívüli népművelési titkár székhelyét Tatára helyezték, így annak közvetlen gyakorlati tevékenysége — elődjétől eltérően — nem annyira Esztergomban, hanem inkább székhelyén, Tatán érződött. A szervezeti és irányítási problémák említése mellett nem hanyagolhatjuk el az anyagi nehézségeket sem. A költségeket a VKM részben biztosította államsegély formájában; emellett azonban a helyi pénzeszközökre is számítottak. Igaz ugyan, hogy az alispán — Pest vármegye példájára a lélekszámhoz arányított hozzájárulás fizetésére kötelezte 7168/1924. sz. alatt kiadott rendeletével a községeket és a rendezett tanácsú városokat; a megjelölt összegek hiánytalan befizetésére azonban nem volt példa. E kötelezettség teljesítése alól éppen az esztergomi tankerület, s Esztergom városa igyekezett következetesen kibújni. (48) Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, hogy Esztergomban 1930-ig egy évad folyamán általában az ún. ..iskolánkívüli népművelési" program keretében csak a következő rendezvényekre kerülhetett sor: helyőrségi analfabéta tanfolyam 60 órában, szabad egyetem 60 órában, népszerű tudományos előadások 50 órában, együttesen 60 előadás a Katholikus Legényegyletben. a Belvárosi Olvasókörben, a Szenttamás-Vízivárosi Olvasókörben és a Szentgyörgymezői Olvasókörben. A csekély költségvetésből ezen kívül mindössze apróbb beszerzésekre illetve javításokra futotta a könyvtárral, vetítőgéppel és szemléltető eszközökkel kapcsolatban. (49) A felsorolt adatokból meglehetősen nagy biztonsággal következtethetünk arra, hogy a központi anyagi eszközökkel támogatott programok Esztergom művelődési életében kisebb szerepet játszottak: — az össztevékenység nagyobb hányada az egyesületek erőfeszítéseiből származott. Az állami szervekkel párhuzamosan az egyház is hozzálátott a saját művelődés-irányító rendszerének újjászervezéséhez. A katolikus hitélet segítése és szervezése érdekében még a századforduló táján létrehozták az Országos Katholikus Szövetség Hitbuzgalmi Szakosztályát, mely a húszas évek elején Prohászka Ottokár püspök és Zadravecz István tábori püspök elnökletével működött. E szakosztálynak kettős feladata volt: egyrészt egyházmegyénként megszervezte az úgynevezett népmissziós egyesületeket, másrészt szervezte a világi férfiak apostolkodását. A Szövetség másik fontos szervezeti egysége a Közművelődési Szakosztály, melynek elnöke Prohászka Ottokár, alelnöke pedig Lepold Antal prelátus volt. E szakosztály a katolikus nagygyűlések előkészítésével és szervezésével, a 216
