Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

tánok, műkedvelői élőadások és tánctanfolyamok ügyei, végül a minisztérium diapozitív gyűjteményének kezelése és gondozása." (42) A felsorolt testületeket a VlII/a ügyosztály hatáskörébe sorolták be, „ ... az iskolánkívüli népművelés ügye fogalmánál és annál a körülménynél fogva, hogy alkotandó törvényének végrehajtása az iskoláztatási kötelezettség teli esitéséről szóló 1921. évi XXX tc. végrehajtási munkálataival kapcsolatos." (43) Esztergom vármegye gyorsan reagált a központi akaratra, s még az egyesítés előtt megalkotta 81/1922. kgy. számú szabályrendeletét az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság ügyviteli, szervezési, ellenőrzési költségeiről, továbbá a törvényhatóság területén folyó népművelési munka támogatására fordítandó összegek részbeni fedezéséről. (44) A bizottság ügyvezető elnöke a m. kir. tanfelügyelő, tagsága pedig a városi és vármegyei vezetésből és — a 123. 500/1922. Ill/b. sz. VKM. rendelet értelmében — a miniszter által kinevezett öt személyből került ki. Állandó meghívottként alkalomról alkalomra jelen voltak az üléseken az egyesületek képviselői is. Az általunk vizsgált időszakban 1922—1926 között az esztergomi tankerületben Molnár Szulpic főgimnáziumi igazgató, Obermüller Ferenc főreáliskolai igazgató, Klinda Károly érseki tanítóképző intézeti igazgató, továbbá Balogh Albin és Blaskovics Piacid főgimnáziumi tanárok nyertek miniszteri kinevezést. (45) A komáromi tankerület bizottságának összetételéről ma még viszonylag, kevés adat áll rendelkezésünkre. Annyit azonban megállapíthatunk a bizottság 1924. november 2-án tartott ülésének jegyzőkönyve alapján, hogy azon Molnár József m. kir. tanfelügyelő. Troykó Béla, Martényi Árpád, Vágó József, Csintalan Aladár. Raczkó István, Knitzky Nándor, Bátkv Lajos és a bizottság titkára jelent meg. (46) A miniszteri kinevezés lejártát követően változás következett be mind a személyi összetételben, mind a területi megoszlásban. Eszerint a minisztériumot 1927-től Baráti Huszár Aladár főispán, Mátéffy Viktor esztergomi plébános, országgyűlési képviselő, Alapy Gáspár komáromi polgármester, Antony Béla esztergomi polgármester és Obermüller Ferenc főreáliskolai igazgató képviselte. E névsor arra vall, hogy összevonásra került az addigi két tankerületi iskolánkívüli népművelési bizottság. Ez a döntés jelentős mértékben járult hozzá az irányítás szemléleti egységének megteremtéséhez. Sajátosan alakult e vonatkozásban Esztergom város helyzete, mivel szervezeti és működési szabályzata alapján, még a két vármegye egyesítését megelőzően létrehoztak egy közművelődési és oktatási bizottságot, hatáskörébe utalva mindazokat az ügyeket, amelyek nem tartoztak az iskolaszékhez. A bizottság elnöke a polgármester, tagjai pedig: az iskolán kívüli művelődés ügyeivel foglalkozó városi tanácsnok, a főreáliskola mindenkori'iigazgatója s további 12 választott személy voltak. Emellett választottak még színházi és könyvtári bizottságot is. Működésükre azonban semmi jel nem utal a vizsgált évtizedben. Figyelemreméltó, hogy a vármegye valamennyi településén létrehozták az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságokat. Ebből a folyamatból csak Eszter215