Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

IV. Közművelődés a húszas években A város közművelődése — szoros összefüggésben a gazdaság- és társadalompolitikával s az uralkodó szerepet játszó ideológiával — több vonatkozásban eltért a nagyvárosok, munkáslakta települések hasonló tevékenységétől. A Tanácsköztársaság leverését követően az újból berendezkedő uralkodó osztály nagy erőket s kíméletlen eszközöket vetett be hatalmának megszilárdítására. Ebben a folyamatban természetes módon kapott helyet az iskolai és iskolán kívüli művelődés valamennyi területe és szektora is, s mind markánsabban rajzolódtak ki azok a törekvések, amelyek a megelőző évtizedekben viszonylagos szabadságot élvező egyletek, egyesületek, olvasókörök cselekvési körének szűkítésére irányultak. E folyamat szükségszerűen vezetett el — Imre Sándor, Haller István és Vass József kultuszminisztersége után — Klebels'berg Kunó centralizálást meghirdető koncepciójához, amelynek jegyében az úgynevezett „szabad művelődés" korszakát az „iskolán kívüli népművelésé" váltotta fel. A végrehajtás érdekében az irányítás rendszerének átalakítására is sor került. Ennek során megszüntették a Szabadoktatási Tanácsot; az ügyek irányítását pedig átvette az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, illetve az Iskolánkívüli Népművelési Ügyosztály, amelyet a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium szervezetén belül alakítottak meg. Az országos folyamat első helyi láncszemének azt a dokumentumot tekinthetjük, amely 1920. január 20-án jelent meg az akkor hivatalos lapként működő Esztergom és Vidéké-ben, Padányi Andor m. kir. tanfelügyelő aláírásával, „Felhívás nemzetvédő népművelésre" címmel. A dokumentum hírül adta, hogy a vármegyére kiterjedő hatáskörrel Nemzetvédelmi Bizottság alakult, amely fontos feladatának tartja a nemzeti öntudat felébresztését. A felhívás szövege és gondolatmenete még az Imre Sándor nevéhez fűződő „szabadoktatás" szellemét tükrözte, de már fellelhető volt benne a keresztény nemzeti kurzus ideológiájának hatása is. A következő idézet első része az utóbbit, második része pedig — az állampolgári ismeretek fontosságát hangsúlyozva — az előbbit támasztja alá: a nemzeti történelmen s a nemzeti irodalmon kívül kezébe kell adni mindenkinek nemzetgazdaságunk fejlődésének tanait is, be kell láttatnunk mindenkivel, hogy állami létünk nemzeti jellegének, keresztény szellemének megóvása mellett, munkaerőnk ok- és célszerű növelésére bőséges munkaalkalmat, tisztességes jólétet, méltánylást és egyenlő jogokat kap itt mindenki az egyenlő kötelességteljesítés ellenértékében. A fő dolog, hogy élni tudjunk jogainkkal! Az állami élet gyakorló iskolája a közigazgatás, ha ez hazugságokon, ámításon épül fel, ilyen iskolában hűséges, odaadó állampolgárokat nevelni nem fogunk! Ezért szükséges, hogy a . . . közigazgatás, az önkormányzat szabályai annyira isme212