Esztergom Évlapjai 1983

Kun János—Vukov Konstantin: Esztergom, Szent Tamás-hegy

lyogból épített emelet. Századunk 20-as éveinek végén Bajor Ágoston festőművész is megörökítette az épületet, szintén üzlettel, csakhogy annak ajtaja a jobb szélen volt. A mai üzletportál a középső tengelybe került, felélesztette a zsalugáteres portaltáblák praktikus divatját. Ha a városképet elemezzük, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a Bajcsy-Zsilinszky útról, az egykori ,,kispiac" tengelyéből nézve a Szent Tamás-hegy frontális látványban mutatkozik meg előttünk. Nem véletlenül választották ezt az oldalt, amikor a jubileumi Szent István domborművet és zászlópillért 1938-ban elhelyezték. Ehhez kiépített szerpentines lépcsőrendszer csatlakozik, nagy nyereségeként az idegenforgalmi sétaútvonalnak, mert közvetlen kapcsolatot teremt az élénk, pezsgő városközpont és a csöndesen szemlélődő hegytető között. A Szent Tamáshegy frontális látványa kiterjeszthető az esztergomi főútvonalra is, a Kossuth Lajos utcára- Már onnan is szembeszökken, hogy városrendezési, kompozíciós szempontból — térben és időben — valami érdekes következik. Továbbhaladva a Bajcsy-Zsilinszky úton, a páratlan számozású jellegzetes házsorral szemközt emelkedik a nagymúltú, ám annál szerényebb jelenű Fürdő szálló klasszicista épülete. Á fürdő közigazgatásilag ugyan Szenttamás községhez tartozott, de ma már egyértelműen más szerkezeti egység tagja. Maradjunk a páratlan oldalon, mert az is kínál érdekességet. A 35. sz. házból a Fürdő szálló felé múlt századi, eddig még alaposan fel nem tárt alagút-rendszer indul. A kíváncsi kutatót omlások akadályozzák. Az utcától fallal elzárt kis feljáró-sikátor jól jelzi az egykori hévízi fürdő helyét, melyet Krey ábrázol, de tava már Houfnagel 1594-95. évi képén is szerepel (20). Szép romantikus homlokzatképzésű, öntöttvas lépcső-korlátos a BajcsyZsilinszky út 45. sz. emeletes ház. Piciny, sötét, egészségtelen udvart zár magába. A homlokzatán műemléki védettséget hirdető tábla ellenére valahogy kimaradt a hivatalos műemléki jegyzékből. A Szent Tamás-hegyi terület egyik legrégebben fennmaradt épületét szemlélhetjük a Batthyány út 1. házszámozású saroképületben, melynek alagsorában kis eszpresszó csalogatja be a szomjazó idegent (10. kép). A most látható épület több 18. századi házból tevődött össze. Legrégebbi természetesen a cukrászda-rész, valamint a Rózsa utcára kifutó udvari szárny, amelyet életveszélyessége miatt egy-két éve lebontottak. Krey térképén mindkét épületrész még önállóan szerepel. A Batthyány utcai hossz-szárny csak ezután épül hozzájuk. Az alagsorban megbújó preszszó finom kőkeretes nyílásai és az épület eredeti tömegének hangsúlyozása a hullámos cserépfedéssel jelentékennyé teszi a városképben, s hívogató a városban barangoló számára. A hivatalos műemlékvédelem műemlék-jeli egűként sorolja óvandó épületeink közé. Van a szenttamási területen még több olyan jeles épület, amely nem szerepel a műemléki nyilvántartásban, mégis becses a város számára. A kávéházról már szóltunk. Ki kell emelni az egykori Zsinagógát (ma is álló épülete 1888-ban készült el), melyet — miután eredeti funkcióját elvesztette — elsők között hasznosítottak az országban: Technika Háza lett be160