Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Geday Gusztáv: Rudinai Molnár István (1851—1920)

a kopasz és rövidcsapos metszésnek a nagyobb tőkeformákkal és hosszúcsapos metszéssel való felváltását tudatosan javasolta, mert azok fokozzák a tőkék életrevalóságát, ellenállóképességét. Az egyes technológiai műveleteknél gyakran azok fiziológiai hatását is ismertette, többnyire külföldi, de gyakran saját kísérletei alapján. Már e kérdéseknél tapasztalta „... valahányszor valamely vitás kérdés eldöntésére, vagy csak elbírálására is került sor, még mindig a külföldi eredményekre voltunk kénytelenek hivatkozni, a hazai eredmények ismeretlenek lévén előttünk, mivelhogy azok, sajnos, eddig nem is léteznek". Ezért tovább nem odázhatónak látja a magyar kísérleti munka megindítását, hangsúlyozva, hogy az egész magyar szőlészet és kertészet haladását elősegítő kísérletek terhét magányos nem vállalhatja, ez állami feladat. E koncepcióját ragyogóan kezdte megvalósítani a földmívelésügyi irányító munkája során. Szőlészeti működése a felső irányítói szint és a kétkezi dolgozók számára egyaránt útmutató jelentőségű, irodalmi tevékenysége az ismeretterjesztés területén is fontos volt. „Szőlőmívelési Káté"-ja 1885 és 1928 között 7 kiadást ért meg. A vincellérképezdei oktatását összefoglaló „A szőlőmívelés és borászat kézikönyve" c. munkáját pedig háromszor adta ki az Athenaeum. A földmívelési kormányzat Rudinai Molnár István tapasztalatát, széles látóképességét, szervezőkészségét felismerve, mindjobban bevonja az ország többi kertészeti kérdésének megoldásába. Ez magával hozza bekapcsolódását a rohamosan fejlődő gyümölcsészet problémáinak felismerésébe és feldolgozásába. A borász és szőlész Molnár rövidesen gyümölcsésszé és faiskolássá válik. Az országos szintű (sőt gyakran ezen túllépő) közgazdasági munka során megmutatkozik hatalmas szervező- és irányítóképessége. E téren nyújt legtöbbet a magyar kertészetnek. A Kertészeti Tanintézet megszervezése mellet létrehozza a Földmívelésügyi Minisztérium „Gyümölcsészeti és Kertészeti ügyosztály"-át, majd ő lesz az első „Országos Gyümölcsészeti és Fatenyésztési Miniszteri Biztos". Amit az elődök (Entz, Bereczki, Prónay, Szilassy, Havas, Tamássy, Nagy, Villási stb.) vasakarattal létrehoztak, azt Molnár törhetetlen hittel, az ügyhöz méltó buzgalommal, megfelelő hatáskörrel és segélyeszközökkel folytatta, és az adott viszonyok között a lehető legmagasabb tökéletességre emelte. Számtalan külföldi tanulmányútjáról írott jelentései forrásai voltak a szélesen vett kertészeti szaktudománynak. Halhatatlan érdeme Rudinai Molnár Istvánnak, hogy annakidején rámutatott, miszerint a kertészet éppen olyan fontos ága a földűvelésnek, mint bármelyik másik. Ezt a Földmívelésügyi Minisztériumban végzett munkája nyomán be is bizonyította. Megszervezte a kertészeti szakoktatást felső, közép- és alsó szinten, létrehozta a kertészeti és szőlészeti kutatásügy első intézeteit; (Ampelológiai Intézet, Gyümölcskísérleti Telep) megszervezi az állami faiskolai termelést. Ezek segítségével megindította és hatalmassá fejlesztette gyümölcskivitelünket. Nagy, állami kezelésben levő zöldséges telepeket létesít; a külföldről beözönlő dísznövény mennyiség csökkentése érdekében a virág- és díszkertészeti hajtatóüzemeket nagy172-