Esztergom Évlapjai 1981

Brunszkó Antal: A területi koordináció szerepe a tanács városfejlesztési terveiben

városi élet szervezése és a termelő, szolgáltató tevékenység révén. A vég­rehajtásért felelős szerv elsősorban a tanács, amelynek működési területe a várospolitika célkitűzéseinek legnagyobb részét felöleli. A végrehajtásban növekvő jelentőségű a tanácsi koordinációs tevé­kenység. A városi tanácson kívül — már ma sem elhanyagolhatóan, de a jövőben méginkább — fontos szerephez jutnak a várospolitika végrehaj­tásában a termelő, ellátó és szolgáltató szervezetek. A várospolitika tehát egyre inkább közös kollektív tevékenységet tételez fel. A városi élet fejlő­dése azt igényli, hogy a valóságból kiindulva, de céljainkat világosan értve oldjuk meg városunk társadalmi, politikai és gazdasági változások által te­rem vett feszültségeit. Ennek alapvető feltétele, hegy rendelkezzünk a vá­rospolitikát segítő általános és jó környezettel, a tudatos városépítési munka kialakítása kapjon meg minden támogatást, — és hogy önálló vá­i -^politikánk legyen, amelynek bizonyos elemei csak a mi városunkra jel­lemzőek, ugyanakkor összhangban van a népgazdaság általános fejlődési folyamatával. Városunk komplex fejlesztésének irányítására egyetlen eszköz áll rendel­kezésre: az általános rendezési terv. A tanács — kapcsolódva az országos gazdasagi tervhez — elkészíti ötéves városfejlesztési terveit, melyben konkretizálja a népgazdasági terv előirányzatait, és figyelembe veszi a vá­rosrendezési tervekben rögzített elgondolásokat. E tervezési rendszer szab irányt napjainkban a városfejlesztést meghatározó lakásépítéseknek és az ehhez kapcsolódó egyéb folyamatoknak. Ha a városépítés komplex folya­mata mégis sok jogos bírálatot vált ki, akkor ennek okát a rendszer gya­korlati működtetésének hiányosságaiban kell keresnünk. A hiányosságok é okai2; igen sokrétűek és többségükben a területgazdálkodáshoz, beruhá­zási rendszerünkhöz, az infrastrukturális ellátáshoz és az építéshez fűződ­nek. Néhány példa erre: — az . alapközművek fejlesztése nem tart lépést az urbanizáció folyama­taival, — igen értékes lakó- és üdülőterületeket átgondoltabb beépítéssel hasz­nosabbá és esztétikusabbá lehetett volna tenni. (Pl. a város keleti dombjaira felfutó utcák — Kaán út, Siszler út, Temető út, Kálvária út — időben végrehajtott közművesítésével nagyobb számú és esztéti­kusabb családi- és társasházat lehetett volna telepíteni; a búbánati üdülőterületet ésszerűbb telekalakítással kellett volna hasznosítani.) — Késedelmesen épülnek meg az új lakótelepek kommunális létesítmé­nyei, mindez nehezíti a lakosság ellátását, lassítja életkörülményeinek fejlődését; de fékezi az építés ütemességét, szervezettségét is. — Az építési területek előkészítése hiányos: a szanálás, az előközműve­sítés esetenként tervszerűtlen. Az általános rendezési tervek — mint erre már utaltam — a város iövő­beni, térbeli rendjét határozzák meg, a célállapotot rögzítik. Ezek a tervek azonban nem tükrözhetik a célállapothoz vezető valódi folyamatokat és azok logikai, idő- és költségösszefüggéseit. Ilymódon a városfejlesztés középtávú terveinek nincs mindig kellően szoros kaocsolata az általános rendezési tervekkel. A logikailag összefüggő folyamatok időbeni eltávolo­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom