Esztergom Évlapjai 1981

Brunszkó Antal: A területi koordináció szerepe a tanács városfejlesztési terveiben

városi élet szervezése és a termelő, szolgáltató tevékenység révén. A végrehajtásért felelős szerv elsősorban a tanács, amelynek működési területe a várospolitika célkitűzéseinek legnagyobb részét felöleli. A végrehajtásban növekvő jelentőségű a tanácsi koordinációs tevékenység. A városi tanácson kívül — már ma sem elhanyagolhatóan, de a jövőben méginkább — fontos szerephez jutnak a várospolitika végrehajtásában a termelő, ellátó és szolgáltató szervezetek. A várospolitika tehát egyre inkább közös kollektív tevékenységet tételez fel. A városi élet fejlődése azt igényli, hogy a valóságból kiindulva, de céljainkat világosan értve oldjuk meg városunk társadalmi, politikai és gazdasági változások által terem vett feszültségeit. Ennek alapvető feltétele, hegy rendelkezzünk a várospolitikát segítő általános és jó környezettel, a tudatos városépítési munka kialakítása kapjon meg minden támogatást, — és hogy önálló vái -^politikánk legyen, amelynek bizonyos elemei csak a mi városunkra jellemzőek, ugyanakkor összhangban van a népgazdaság általános fejlődési folyamatával. Városunk komplex fejlesztésének irányítására egyetlen eszköz áll rendelkezésre: az általános rendezési terv. A tanács — kapcsolódva az országos gazdasagi tervhez — elkészíti ötéves városfejlesztési terveit, melyben konkretizálja a népgazdasági terv előirányzatait, és figyelembe veszi a városrendezési tervekben rögzített elgondolásokat. E tervezési rendszer szab irányt napjainkban a városfejlesztést meghatározó lakásépítéseknek és az ehhez kapcsolódó egyéb folyamatoknak. Ha a városépítés komplex folyamata mégis sok jogos bírálatot vált ki, akkor ennek okát a rendszer gyakorlati működtetésének hiányosságaiban kell keresnünk. A hiányosságok é okai2; igen sokrétűek és többségükben a területgazdálkodáshoz, beruházási rendszerünkhöz, az infrastrukturális ellátáshoz és az építéshez fűződnek. Néhány példa erre: — az . alapközművek fejlesztése nem tart lépést az urbanizáció folyamataival, — igen értékes lakó- és üdülőterületeket átgondoltabb beépítéssel hasznosabbá és esztétikusabbá lehetett volna tenni. (Pl. a város keleti dombjaira felfutó utcák — Kaán út, Siszler út, Temető út, Kálvária út — időben végrehajtott közművesítésével nagyobb számú és esztétikusabb családi- és társasházat lehetett volna telepíteni; a búbánati üdülőterületet ésszerűbb telekalakítással kellett volna hasznosítani.) — Késedelmesen épülnek meg az új lakótelepek kommunális létesítményei, mindez nehezíti a lakosság ellátását, lassítja életkörülményeinek fejlődését; de fékezi az építés ütemességét, szervezettségét is. — Az építési területek előkészítése hiányos: a szanálás, az előközművesítés esetenként tervszerűtlen. Az általános rendezési tervek — mint erre már utaltam — a város iövőbeni, térbeli rendjét határozzák meg, a célállapotot rögzítik. Ezek a tervek azonban nem tükrözhetik a célállapothoz vezető valódi folyamatokat és azok logikai, idő- és költségösszefüggéseit. Ilymódon a városfejlesztés középtávú terveinek nincs mindig kellően szoros kaocsolata az általános rendezési tervekkel. A logikailag összefüggő folyamatok időbeni eltávolo8