Esztergom Évlapjai 1981

Brunszkó Antal: A területi koordináció szerepe a tanács városfejlesztési terveiben

dása minduntalan feszültségeket okoz a városfejlesztésben, a lakosságellátásban, ez pedig kényszerintézkedésekhez vezet, amelyek többnyire megalkuvással, néha megfontolatlansággal járnak együtt: — eltérítik a megvalósítást az eredeti rendezési tervtől. Erre egy példa: városfejlesztési szempontból már az V. ötéves tervben célszerű lett volna a Zalka Máté — Honvéd — Malonyai — Sallai utcák altal határolt terület szanálása. Ez a városrész alacsony értékű, zömmel rossz állagú, igen régi falusias hazakkal van beépítve, ugyanakkor területe igen értékes, hiszen a város központjához tartozik. Mégsem tudtuk szanálni; és úgy tűnik, a VI. ötéves tervben is legfeljebb ennek megkezdéséig jutunk el, — mert igen sűrű oeépítésű, a házakban nagyrészt két-három generáció él együtt, tehát a kb. 160 szanálandó házból várhatóan több mint száz oNan lakásnrooiema adódik, amit a tanácsnak állami bér-, vagy tanácsi értékesítésű lakásokkal kell megoldania. Azaz: a logikus építési sorrendnek ellent mondanak a gazdasági lehetőségek. A városfejlesztési-építési folyamatok összehangolását az is nehezíti hng-> e folyamatok egy része olyan népgazdasági funkciók fejlesztéséhez kapcsolódik, amelyek kezdeményezése, pénzügyi megalapozása és megvalósítása nem tartozik a helyi tanácsok hatáskörébe. Ezek következményeivel azonban nagyon is számolni kell. Ilyen problémát tartalmaz pl. az a döntés, amely a 11. sz. főközlekedési út városon átvezető szakaszának végleges nyomvonalát fogja majd meghatározni. Egy átkelési szakasz kiépítése ugyanis oly mértékben módosíthatja a város közúti forgalmát, annak irányát, volumenét, hogy középületek áthelyezését, egy sor úthálózat bővítését, rekonstrukcióját teheti szükségessé. Hasonló problémát okoz a kertvárosi területen a 10. számú út nyomvonal-módosítása is. Ez az út Dorog nagyközséget elkerülve Budapest felől a sátorkői területen jönne Eszlergom-Kertvárosba és Tokod után csatlakozna a régi nvomvonalhoz. Amíg azonban az új nyomvonal nem válik pontossá, a több variáció miatt jelentős területeken kell építési tilalmakat fenntartanunk; ez pedig zavarja vagy lehetetlenné teszi a társas- és családiházas építkezést. Egy közlekedési változás tehát hat a lakásépítésre, a kereskedelmi hálózatra, közművekre és más szolgáltatásokra, végső fokon a városszerkezetre, városépítésre is. A területi koordináció legintenzívebb szintere a városi tanács és a gazdasági szervek együttműködése. Ezt az együttműködést a kölcsönös érdekek elismerésének alapján kell szervezni, s az együttműködés megvalósítása érdekében előtérbe kell helyezni a szervezeti és szervezési, valamint a közgazdasági eszközök alkalmazását, erősíteni kell a közös érdekeltség elvét, biztosítani szükséges az ágazati és a területi, valamint a városi fejlesztések összhangját. Ki kell emelni a nem hatósági jellegű jogi eszközök fontosságát. A cél- és eszközrendszeren belül az egyes konkrét cselekvések, tennivalók: — szerződések, megállapodások formájában fogalmazódnak meg. Ezek megvalósítását pedig a továbbiakban a különböző ajánlások, felhívások és javaslatok, valamint a szignalizációk és a beszámoltatások is segítik. Az alapcélkitűzések meghatározásakor a város lakosságát érintő beruházások (fejlesztések) helyi és időbeni összehangolása jelenti a településen 9