Esztergom Évlapjai 1981

Brunszkó Antal: A területi koordináció szerepe a tanács városfejlesztési terveiben

Ennek megfelelően a népgazdasági tervezési metodikát követve, a városi tanács is városfejlesztési tervet készít, most már mint a terület gazdája, s e terv végrehajtásához a saját közvetlen — apparátusi és intézményi — erőin kívül a területén gazdálkodó valamennyi szerv erejét közvetlenül vagy közvetve koordinálja. A városi tanács és szervei előtt az a kettős feladat állt, hogy egyrészt kidolgozzák a város optimális fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat, másrészt elérjék, hogy ezekhez a gazdálkodó szervek egész sora is hozzáadja a megfelelő saját elhatározásait. A tanács kiemelkedő feladata tehát, hogy a fejlesztési program megvalósítására partnereket szervezzen, akik a meghatározott célokban azonosulnak a város koncepciójával. Ez a szervező munka a szinte legkülönbözőbb érdekek szintézisére törekszik, mégpedig az említett idő óta — s főként a legújabb fejlődési szakaszban — egyre eredményesebben. Mielőtt a területi koordináció városfejlesztési szerepéről beszélnék, szükségesnek tartom néhány gondolatban kifejteni a várospolitika fogalmát, mely alapja és meghatározója a területi koordinációs munkának. A várospolitika: a népgazdasági célokkal, gazdasági lehetőségeinkkel öszszehangolt, a város társadalmi, gazdasági életének működésére, alakítására és fejlesztésére irányuló stratégia és taktika. Magába foglalja az ezek kialakításával, valamint végrehajtásával összefüggő tervező, irányító, szervező munkát. A várospolitika politikai tartalma elsősorban azt fejezi ki, hogy a városban élő és dolgozó, másrészt a város életével kapcsolatban lévő emberek részére megteremti a legkedvezőbb élet- és munkakörülményeket. A várospolitika — mint a város társadalmi viszonyainak formálására, a városi élet megszervezésére, a város komplex fejlesztésére irányuló feladat —- kialakítása során a városi lakosság szükségleteiből kell kiindulni, de ismerni és mérlegelni kell a város vonzáskörzetében élő népesség tömegszerűen jelentkező igényeit is. A szocialista várospolitika tehát tartalmazza a város társadalmi, politikai életének jövőbeni alakítására vonatkozó elképzeléseket, a követendő igazgatási politikát és a városfejlesztés átfogó koncepcióját. Ahhoz, hogy reális, megvalósítható várospolitikai koncepció alapján formálódjon a város és környéke, folyamatosan ismerni, elemezni és értékelni kell — többek között — a népesség számának, összetételének alakulását, a foglalkoztatottságot, a lakás- és kommunális, valamint egyéb szolgáltatásokkal való ellátást, a kereskedelem helyzetét, az oktatásügyi és kulturális, az egészségügyi és szociális ellátottságot, a városi és városkörnyéki közlekedést, a városban folyó termelési és egyéb gazdasági tevékenységet, a környezetvédelmi helyzetet. A várospolitikát külön meg kell tervezni. Ma még jogszabályaink sem ismerik a várospolitikai terv fogalmát. Nincs meghatározva ennek tartalma, a kidolgozás és végrehajtás módja, stb. A várospolitikai terv nem azonos a városi tanács operatív munkatervével. A várospolitika kialakításában és végrehajtásában a város fejlődéséért és működéséért felelős valamennyi szervnek megvan a maga sajátos feladata; a döntő szerep pedig azoké a szervezeteké, amelyek képesek összehangolni a népgazdasági és városi érdekeket. A pártszervek után itt elsősorban az államigazgatás helyi szervének, a városi tanácsnak van jelentős feladata. A várospolitika végrehajtása a társadalmi tevékenység különböző területein történik, a 7