Esztergom Évlapjai 1981
Dr. Horváth István: A klastrompusztai rom eredete. (Adatok a pálos rend történetéhez)
A környező terület elpusztult középkori településeinek felkutatása, azoknak az okleveles adatokkal való beazonosítása, a környék középkori birtoklástörténetének áttanulmányozása meglepő eredményre vezetett: kiderült ugyanis, hogy egyes — elpusztult, majd újratelepült — falvak (pl. Leányvár — a középkorban Valmód, vagy Csév — ma Piliscsév) a középkorban mai helyüktől meglehetősen nagy távolságban feküdtek — a számunkra fontosabb Csév pl. mai helyétől 5 km-nyire Ny-ra). A hiteles középkori települési kép ismeretében másképpen kellett értelmeznünk az eddig is ismert történeti források határleírásait, birtokok, utak elhelyezkedésére utaló adatait. Mivel a fentiek értelmében a mai Piliscsév helyén a középkorban nem állott település — azaz Kesztölc és (Pilis-)Csaba egymással határosak voltak — egy 1393-ban kelt (és alább még részletesebben tárgyalt) oklevél leírásából arra lehetett következtetni, hogy a mai Klastrompusztai romok az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosok Szent Keresztről nevezett ősmonostorának maradványaival azonosak. 1 8 A pálos rend történetéről és kialakulásáról részletesen beszámol Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök 1520 táján összeállított okleveles adatgyűjtése, 1 9 ill. az 1530 körül írt .. .„Vitae Fratrum"... c. kéziratos-, 20 (3. kép) valamint Eggerer András 1663-ban megjelent pálos rendtörténete. 21 Ezek a rend kialakulását a következőképpen mondják el: A rendalapító (Boldog-) Özséb Esztergomban született. Pappá szentelése után hamarosan esztergomi kanonok lett, s már ekkor szoros kapcsolatot tartott fenn a közeli pilisi erdők remetéivel, akik a XIII. század elején egyre nagyobb számban húzódtak meg itt. Közülük sokan gyakran felkeresték Özsébet Esztergomban. A tatárjárás után 1246-ban javadalmáról lemondott, és Báncsa (Vancsai-) István érsek hozzájárulásával ő maga is a Pilisbe vonult remetéskedni. Itt, Szántó közelében, a „hármas barlangnál" (. . .„non procul a Szanto, iuxta speluncam triplicem". . .) maga köré gyűjtötte a remetéket. 2 2 1250 táján a barlangok közelében templomot és monostort alapítottak a Szt. Kereszt tiszteletére. (4—6. kép) Hogy a társulatnak szabályai legyenek, a Pécs melletti patacsi monostor szintén remete-eredetű szerzeteseinek a pécsi püspököktől nyert reguláját kezdték használni, s rendjüket „Szt. Pál első remete rendjének" nevezték. 2 3 Az 1256. évi esztergomi zsinaton Özséb, már mint a rend főnöke (provinciális) jelent meg. 2 4 Özséb 1262-ben Rómába ment, hogy a papától a rend megerősítését (elismertetését) kérje, ill. megkapja számára Szt. Ágoston reguláját. És bár a curiában Aquinoi Szt. Tamás pártfogolta ügyét, csupán annyit sikerült elérnie, hogy Orbán pápa megbízta Pál veszprémi püspököt 2 5 (akinek egyházmegyéjéhez tartozott a Pilis-hegység területe!), hogy vizsgálja meg a remeték kérelmét, s ha úgy találja, hogy van miből fenntartaniuk magukat — engedélyezi nekik Szt. Ágoston reguláját. — Mivel azonban a rend ennek megfelelő vagyonnal nem rendelkezett, Pál veszprémi püspök 1263-ban — a pápa felhatalmazása értelmében — maga adott nekik regulát. Ebben megszabta böjtjeiket, az istentiszteletre vonatkozóan pedig a székeskáptalanok kanonokjainak szabályait írta nekik elő. Egyházjogilag a megyéspüspökök joghatósága alá rendelte őket, kötelezve az egyházmegyei zsinaton való részvételre, ill. 60
