Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Horváth István: A klastrompusztai rom eredete. (Adatok a pálos rend történetéhez)

arra, hogy a megválasztott rendfőnököt a megyéspüspöknek mutassák be megerősítés végett. Végül meghatározta a monostorok számát — név szerint is megnevezve az egyházmegyéje területén állókat.

2

6 Pál püspöknek ez a felsorolása azért érdekes számunkra, mert a rend akkori központját,

27 a veszprémi egyházmegye területén álló Szt. Kereszt monostort nem említi. Ezt egyesek azzal magyarázták, hogy a Szt. Kereszt monostor ekkor még nem készülhetett el,

2

8 holott csupán arról van szó, hogy az — bár a veszprémi egyházmegyében feküdt —, egyenesen az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott.

2

9 Ezt igazolja az a tény is, hogy pl. István rendfőnököt (1290-ben) az esztergomi érsek erősíti meg tisztében, és István 1294-ben az esztergomi zsinaton jelenik meg.

3

0 Ennyit röviden a rend kialakulásáról. Lássuk most: mely adatok támogatják a klastrompusztai rom pálos eredetét? 1. A rend történetírói Szántó mellett,

3

1 ill. Esztergom közelében

3

2 állónak említik a Szt. Kereszt monostort: a klastrompusztai rom Szántó közelében, Szántó és Esztergom között fekszik. 2. A monostort a remeték korábbi lakóhelye, a „Hármas barlang" közeléiében építették.

3

3 — A romok közelében (K-felől) emelkedő Csévi szirtekben 420—440 m tengerszintfeletti magasságban, egymás mellett három barlang található: a Legény-, Leány- és a Bivak-barlang. 1968-ban a remeték nyomainak kutatása céljából kisebb ásatást végeztünk a Legény- és Leány-barlangban.

3

4 A tágas, emberi lakás céljaira alkalmas barlangokból, ill. az előterükben lévő „hányókból" az árpádkori lakottságot bizonyító XII—XIII. századi edénytöredékek kerültek elő.

3

3 3. A pálosok Szt. Kereszt monostorának birtokai a Pilis-hegy Ny-i oldalán terültek el és Kesztölc, Csév, ill. (Pilis-) Csaba falvak határához tartoztak. 1274-ben, 1308-ban, 1336-ban, 1376-ban kesztölci,

36 1307-ben, 1332-ben 1358-ban, 1455-ben csévi,

37 1393-ban csabai birtokaikat említik.'

1

8 Az 1393. évi — a váci káptalan által kiállított oklevél, amely az esztergomi kaptalan és a . . .„Szántó melletti Szt. Kereszt e^vházban lakó remete testvérek" . . . közti birtokpert tárgyalta, azzal a megegyezéssel zárult, hogy a két fél közt vitatott erdő és szántóföld területet egy nagyjából É-ról D-felé meghúzott határvonallal kettéosztották úgy, hogy annak K-i fele a pálosok csabai birtokához, Ny-i fele pedig a káptalan kesztölci birtokához tartozik. A határvonal leírása pordöntő bizonyítéka a klastrompusztai rom pálos eredetének, ezért ezt a részt szó szerint közöljük: . . .„a határok (határjelek) pedig, amellyel a fent leírt szántóföldet és erdőt egymástól elválasztják . . . ilyen rendben következnek: az első és legfontosabb az említett Keztewlch és Chabya birtokok felett emelkedő Kewresmal-erezteye lejtőnek neveznek — közelében áll, itt lyet t. i. Kewresmal-erezteye lejtőnek neveznek — közelében áll, itt két földhalmot emeltek, innét egyenesen dél felé halad és ezen heyvről leereszkedve egy bizonyos úthoz ér. amely mellett két föld-jelet emeltek, innen az úton halad tovább, majd Ny-felé fordulva egy szántóföld végénél újabb föld-halmot emeltek. Innét ismét D-felé megy és átlépve egy bizonyos másik utat, amely az említett Keztewlch-ről a mondott Szent Kereszt egyház kolostorához vezet (pergendo . . . „aliam viam de 1926-