Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Horváth István: A klastrompusztai rom eredete. (Adatok a pálos rend történetéhez)

Dr. Horváth István: A KLASTROMPUSZTAI ROM EREDETE (Adatok a pálos rend történeléhez) Az elmúlt években Esztergom környékének középkori településtörténetét tanulmányozva

1 három monostor került vizsgálódásaink körébe. Ezek közül kettő — Dömös és Pilisszentlélek — a történeti források adataival egyértelműen egyeztethető, azonosítható volt, s ezt a korábbi kutatás már el is végezte.

2 Azonban a harmadik romnak — a Pilis-hegy Ny-i oldalán, a mai Kesztölc — Piliscsév és Piliscsaba közt fekvő klastrompusztainak —az azonosítása a korábbi kutatások nyomán nem volt végleges és egyértelmű. Ezt a romot történetíróink és a néphagyomány több, a környéken egykor megtelepült szerzetesrend kolostorával próbálta már azonosítani. A múlt századi néphagyomány (1827) egyrészt a templomosok,

3 másrészt (1864) a bencések

4 monostorának tartotta. Fényes Elek,

5 Hunfalvy János,

6 Reiszig Ede,

7 Gerecze Péter,

8 Osváth Andor,

9 Genthon István

1

0 stb. pálos kolostornak tartották, azzal a helytelen megjegyzéssel, hogy itt temették el II. Endre király feleségét, meráni Gertrúdot. Mások, mint Sinka István,

1

1 Szepessy Géza

1

2 és az újabbkori kesztölci néphagyomány

1

3 a ciszterciták pilisi apátságával — Gertrúd királyné valódi temetkezési helyével azonosították. A XIX. században Klastrompusztán még látható romok V

l a XX. század elejére eltűntek a föld színéről, csak a puszta neve őrizte egy kolostor emlékét. (1. kép) A maradványok részleges feltárását 1961-ben Dr. Méri István végezte el: az ásatás során a kb. 80x80 m kiterjedésű, eredetileg kőfallal körülkerített lejtős hegyoldalban egy kisméretű, nyújtott szentélyű, gótikus szerzetesi templom, az ennek E-i falához csatlakozó monostorépület falmaradványai és házikápolnájának szentély-részlete került elő. A gótikus falak mellett és alatt korábbi falmaradványokat, ill. XIII—XVI. századi sírokat is találtak.

1

3 (2. kép) A monostor egészének feltárására — sajnos — nem volt mód. A feltárt részletek, a régészeti leletek és történeti források alapján Méri István egyértelműen elvetette a ciszter eredet lehetőségét; és bár (újabb hipotézisként) felvetette, hogy a romok johannita eredetűek is lehetnek,

1

6 a kérdést — a további ásatások eredményeire számítva — nyitva hagyta. Mivel az ásatások folytatására nem került sor, a dorogi járás régészeti topográfiájának elkészítése során

1

7 meg kellett vizsgálnunk a környék középkori településtörténetét és a rom eredetét. Régészeti terepbejárásaink eredményeinek a történeti forrásokkal való összevetése során nyilvánvalóvá vált, hogy Klastrompuszta környékének települési képe a középkorban más volt, mint azt a ma meglévő települések alapján korábban gondolták. 59