Esztergom Évlapjai 1981
Oláh Tibor: A Dunazug mezőgazdasági hasznosításának múltja, jelene és jövője (a természeti tényezők szempontjából)
4. Pilisszentlélek területének kettős hasznosítása A község természeti adottsága, környező hegyoldalainak enyhe lejtői szinte „tálcán kínálnak" lehetőséget a téli sportok (sí, ródli) kultúrált feltételeinek megteremtéséhez. (Ma, amikor a téli sport is tömegsporttá vált, a főváros és Esztergom lakossága egy-egy havas vasárnapon távoli, vagy túlterhelt — s ezért fokozottan balesetveszélyes — helyeket kénytelen felkeresni.) A fejlődés azt kívánja, hogy a (ma még) nem „víkend-telkesedett" Pilisszentlélek 848 hektárnyi területét — télen: a téli sportok paradicsomává, — nyáron: a juhtenyésztés bázisává fejlesszük. A volt ún. „úrbéri legelőket" a Pilisi Parkerdőgazdaság kapta meg kezelői joggal és azzal a rendeltetéssel, hogy ott mielőbb teremtsen kultúrált állapotokat a téli sportok céljára, s ezáltal enyhítse a Szabadság-hegy és a Dobogókő túlzsúfoltságát. Az eddig tett lépések azonban nem kielégítőek. Átfogó területhasznosítási tervet kellene mielőbb kidolgozni, több érdekelt bevonásával. (IBUSZ, szálloda- és vendéglátóipar stb.). Kettőshasznosítás juhval. A téli sport csak akkor igényli a területet, amikor a juh (a hófedettség miatt) különben sem tud legelni. Kora tavasztól a havas napokig adva van 100—150 hektár összefüggő gyepterület, közel 800 mm évi csapadékkal. A határos Kesztölc, Pilismarót és Dömös községek hegyvidéki részein további 100—200 ha gyepterület kínálkozik. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ezek fűtermését kihasználatlanul hagyjuk. Hazánk ma mégis kb. 60—80 millió Ft értékű gyapjúbehozatalra szorul, mivel szükségletünknek még a felét sem termeljük meg. A juh nagyobbrészt olyan anyagokkal táplálkozik, melyeket más állat már netm értékesít. Ugyanakkor a juh mint tejtermelő is számottevő, hiszen a bárány leválasztása után 20—200 liter, a tehéntejben lévőnek majdnem kétszeresével felérő tápanyag-tartalmú tejet szolgáltat, mely némely sajt készítésénél is nélkülözhetetlen. (Kaskaval, Roquefort). Táplálékát az évnek kb. 200 napján kizárólag legelve gyűjti össze. A juhnyáj tudja legbiztosabban — és legolcsóbban — „talajba fojtani" a tarackos gyomokat, ezzel megakadályozva felmagzásukat és terjedésüket. A vegyszeres gyomirtás mérséklésére jobb természetes gyomtalanítót képzelni sem lehet. Egy hektár gyep 10 juhot képes eltartani. Így a pilisszentléleki legelőre 1000 juhot számláló nyáj telepítése lenne kívánatos, mégpedig minél előbb. Ez később 2000 db-ra fejlődhetne. 1 db juh évi gyapjútermeléséből 1,5 kg mosott gyapjú nyerhető, ami azt jelenti, hogy egy ekkora nyáj egész hozama 1000 (később 2000) férfiöltöny szövetéhez lenne elegendő. Ez a juhnyáj egyben ellátná a „takarítp" apparátus feladatát is, mivel a téli időszakra „letisztított" területet adna át a sport számára. 195-