Esztergom Évlapjai 1981

Oláh Tibor: A Dunazug mezőgazdasági hasznosításának múltja, jelene és jövője (a természeti tényezők szempontjából)

Ökonómiai megfontolásból a Dunazugban általában nem lehet a mezőgazdasági hasznosításból a juhtenyésztést kirekeszteni. A nagykiterjedésű, kishozamú legelőket csakis juhiartás útján lehet gazdaságosan hasznosítani. A juh ugyan nem „illik" bele a talajvédelmi rendszabályokba, azonban vannak a dombvidékekre kimunkált juhlegeltetési szabályok, s ezeket kell a Dunazug lejtőin és vízmosásain alkalmazni. A térség közel 28 ezer ha mezőgazdasági termőterületéből a gyepterület (rét, legelő) 6 ezer ha körül mozog. Ha ennek kétharmadát a szarvasmarha-tenyésztésnek ítélem, még mindig marad 2 ezer hektár a juh részére, ami durván számítva: 20 ezer juh eltartóképességet jelent. Ma ennek egytizedét tenyésztik a térség legelőin. Mindezek alapján kívánatos — és ökonómiailag igazolt —, hogy a Gerecse, a Pilis, valamint a Budai-hegység nyúlványain a juhtartás fejlesztését közép- és hosszútávú tervek részévé tegyék. 5. Esztergom város és vonzáskörzetének tejszükséglete, valamint annn • helyzete. A város vonzáskörzetében 90—100 ezer ember mindennapos tejszükségletéről kell gondoskodni. Ez éves viszonylatban 100 ezer hektoliter tej mozgatását jelenti. (1 fő évi tej- és tejtermék-szükséglete = 100—130 „tej-liter".) Ma ennek kb. 50 %-át, azaz 50 ezer hl-t, 2000—2500 tehénnel a térség mezőgazdasága előállítja. A tejről köztudott, hogy igen gyorsan romlik, ezért fontos, hogy mielőbb a fogyasztóhoz kerüljön. A térségben épp ellenkezőleg történik: közepes nagyságú tehenészetek tejtermelését naponta elszállítják Tatabányára — az ottani tejfeldolgozóba —; majd másnap (de előfordul, hogy csak harmadnap) lefölözve és tartósítva, visszaszállítják. Ez egyrészt lecsökkenti a tej élettanilag igen fontos anyagainak értékét, másrészt az átlagban kb. 100 km-es oda-visszaszállítás költségével tetemesen növeli annak bekerülési összegét. (Ezért és még hasonlókért kell a tejet oly nagy állami támogatással forgalmazni.) Egy-egy erősebben havas téli nap rögtön fennakadást jelent a tej szállításban, s a város, valamint vonzáskörzete tej nélkül marad. Ma, amikor a közúti szállítást minimalizálni szükséges az energiaproblémák miatt, a tejipari koncentrálódást körzetesiteni kell, azaz kisebb ellátókörzetekre decentralizálni. A térség kb. 100 ezer hl tej szükségletének megtermeléséhez a tehénállományt a 2500 db-ról 3000 db-ra kell fejleszteni. A tehénállomány zöme Esztergom—Tát térségében, lehetőleg szakosított telepen helyezkedjék el. Erre a bázisra már kifizetődő lenne egy egyszerűbb tejfeldolgozó üzemet létesíteni, tsz-közi vállalkozás útján. 196-