Esztergom Évlapjai 1981

Kun János: Esztergom városépítészeti problémái. A város-rekonstrukció időszerűsége

pontosan a mai beépítést tükrözik. A háromszögalakú várost az É-i (a legfontosabb) kapuhoz — a Várba és Vízivárosba — vezető és egyetlen úthoz sugarasan irányuló utcák osztják fel. Az ezeket összekötő keresztutcákat már nincs alapunk középkori nyomvonalnak feltételezni, de a várost övező fal és árokrendszer meghatározta a városon kívüli szerkezetet is. A Mártírok útja — Zalka Máté utca — Sallai utca — Rudas L. utca a vizesárok helyén alakult ki, melytől kifelé a későbbi beépítési rendszert is az árokrendszer határozza meg. A városnak a maitól kevéssé eltérő általános képe a XVIII. század végén alakult ki, mivel középkori utcaképét a másfélszázados török hódoltság és a felszabadító hadjáratok eltörölték. így a török hódoltság, a felszabadító hadjáratok után újjáépülő Esztergom nem tudott megőrizni semmit középkori városképéből; amiért részben kárpótol a viszonylag összefüggő, kisebb igényű polgári barokk és copf műemlékek elég nagy száma. A történeti fejlődésnek ez az adottsága várostörténeti szempontból kettős feladatot ró a városrendezésre. Műemléki feltárásokkal hitelesíteni és tisztázni kell a város középkori topográfiáját, különösen a szanálásra kerülő területeken, másrészt, pedig a meglévő műemléki anyagot kiszabadítva és helyreállítva, fokozott mértékben szerephez kell juttatni a városképben. Esztergom fejlődése az egyházi központok barokk városépítészetétől eltérően alakult, mivel az érsek és a káptalan a török kiűzése után is Nagyszombatban maradt. így amíg Egerben Eszterházy, Szombathelyen Szely, Vácott Miggazzi — a város urai — barokk várost formáltak székhelyükből, hatalmas egyházi és világi épületek emelésével igyekezvén behozni azt a hátrányt, amit a város a török miatt szenvedett, addig Esztergomban hiányzik az építtető főpap, aki irányítóan nyúlna be a város újjáalakításába. Ez az egyik oka, hogy Esztergomban úgyszólván teljesen hiányzik az ellenreformáció nagyméretű, dagályos és gazdag barokk stílusa. Polgári rétege nem olyan gazdag, hogy Sopron, Győr, Kőszeg mintájára saját ízlésének bélyegét jelentősen rányomhatná a kialakuló városra, középkori házai pedig már elpusztultak. így Esztergom, bár az ország legrégibb városa, évszázadokig főváros és a kezdődő kereskedelem központja, mégis nélkülözi a kialakuló polgárság ízlését tükröző házsorokat. Nincs Hefeléje, Fellnere, csak egy Hartmannja, aki azonban provinciális méretekben kiemelkedőt tudott alkotni: — a XVIII. század végére a város főtere és a hozzá kapcsolódó utcatorkolatok nagyjából egységes ízlésben épültek ki. A XIX. század második felének gazdasági fellendülése csak néhány szép eklektikus épülettel gazdagította a várost, de egységes városkép kialakítására — eltekintve a második világháború alatti városrendezési tervpályázattól

3 — alig történt kezdeményezés. 1913-ban kiépül a Kis- és részben a Nagy-Duna partján a sétány, melynek pompás platánsora a városkép nagyon szerencsés eleme. 2. A városközpont adottságai A város szerkezete a topográfiai helyzet és a történeti fejlődés folytán két gócpont körül alakult ki: a Széchenyi tér mint polgári, és a Székesegyház, illetve az érseki palota, mint egyházi központ körül. (4. ábra) E két rész különállása bizonyos mértékben a városképben is jelentkezik. A két rész közétti terület városszerkezeti helyzete miatt rendkívül értékessé vált, 18