Esztergom Évlapjai 1981

Kun János: Esztergom városépítészeti problémái. A város-rekonstrukció időszerűsége

amit tovább növel kelet és nyugati lehatárolása a Szenttamás-heggyel, illetve a Dunával. Különös sajátosság, hogy a középkori városmagokkal szemben egy harmadik — a két rész közötti — terület kap hangsúlyt. Ennek oka topográfiai adottságaiban van. A Duna és a Szenttamás-hegy ezen a helyen leszűkíti a várost, az utak ennek következtében a Rákóczi téren egy csomópontban futnak össze. így ez a tömb, figyelembevéve eddigi szerepét, valamint az épületek állagát is, alkalmassá vált a megnövekedett városközponti funkciók által szükségessé vált új létesítmények elhelyezésére. Ezt igazolták az 1970-ben készített országos tervpályázat és a rendezésre irányuló eddigi törekvések is. Az előzőekben vázolt várostörténeti, városszerkezeti adottságok adják Esztergom sajátosságait, egyben ezek hordozzák magukban építési, építészeti problémáit is. így csak ezek ismerete és elemző megértése biztosíthatja, hegy városunk további építésében, formálásában felelősséggel és — a körülményekhez képest — helyesen döntsünk. 3. Városrendezési tervelőzmények és azok vizsgálata, a jelenlegi helyzet A város általános rendezési tervét 2972-ben készítette a VÁTI. Jóváhagyása (a 11. sz. főútvonal javasolt nyomvonalváltozatainak kivételével)' 1976-ban történt. A terv kiinduló adata, hogy a város lakossága 1995-ig 30 %-kal nő. A város elmúlt évtizedek során történt fejlesztési ütemét figyelembevéve, ez erősen túlzottnak tűnik, hiszen azt jelentené, hogy 1995-ig — az avulásokat is figyelembevéve — 10—12 ezer lakás építésének kellene megvalósulni. (Jelenlegi lakásállomány: 10200). Ennek irrealitását az elmúlt tíz év egyértelműen igazolta. (A jövőben sem lehet számítani valami robbanásszerű fejlesztési ütemre, de ez talán nem is lenne szerencsés.) Az általános rendezési terv kiindulási adatait is figyelembe véve került kiírásra a „Városközpont: részletes rendezési terv" országos tervpályázata 1970-ben, 130 ezer lakosú vonzáskörzeti-központi funkciónak ellátásához megadott programmal, ami ugyancsak túlzottnak látszik. (Ez eredményezte azokat a nagyarányú átépítési javaslatokát, amelyek születtek.) (5. ábra) A tervpályázat eredményeinek felhasználásával készült részletes rendezési terv egyértelműen igazolta, hogy a városközpont fejlesztésekor a „Hévízi" terület értéktelen épületeinek helyén — teljes szanálással — lehet elhelyezni a rohamosan bővülő városközponti funkciókat. (A mai felfogás valószínűleg egy-két Mártírok úti elbontott épület megtartását is mérlegelte volna). A városközpontra készült rendezési terv, — amely számos hasznosítható részmegoldást tartalmaz — azonban nem került jóváhagyásra, döntően a 11. sz. főút városi átkelési szakaszának bizonytalansága miatt. Ám ezenkívül is sok kívánnivalót hagy maga után. Nem alakít ki építészeti átmenetet a megmaradó történeti és az építendő új városközpont épületei között. (E problémát a Komárom megyei Tervező Iroda által készített beépítési terv sem oldotta meg, valószínűleg a programban lévő nagyfokú bizonytalanság és talán az akkor uralkodó építészeti felfogás miatt sem.) Számon kell kérni a rendezési tervtől a Szenttamás-hegyet! Ritka kincs a városközponti széprajzolatú kis hegy, kilátóként és látványként egyaránt, 19