Esztergom Évlapjai 1981

Oláh Tibor: A Dunazug mezőgazdasági hasznosításának múltja, jelene és jövője (a természeti tényezők szempontjából)

Oláh Tibor: A DUNAZUG MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÁNAK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE (a természeti tényezők szempontjából) „A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai." (József Attila) A Dunazug és résztájai Dunazug néven (hazánk természetföldrajzi tájbeosztása szerint) a Dunántúli-középhegység ÉK-i részét, a Duna visegrádi szorosa és a Tatai-árok közötti részt értjük. Északról a Duna, a „népek országútja" öleli, kialakítva Magyarország legszebb folyóvölgyét: a Duna-kanyart. A geológiai harmadkorban, kb. 20 millió évvel ezelőtt, vulkáni erők hatására kiemelkedett a Tisia-szigethegy (Alpok és a Kárpátok vonulata), s az akkor kb. a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig terjedő víztükröt részeire bontva, kialakította a Pannon-tengert. Az a főcsatorna, amelyen e víztömeg a Fekete-tenger és a Földközi-tenger felé levonult, tekinthető ŐsDunának. A Dunazug-táj domborzati és vízrajzi képe mintegy másfélmillió évvel ezelőtt formálódott a maihoz hasonlóvá. (1. sz. térképmelléklet.) E terület résztájai: a Gerecse, a Pilis, az Esztergom-visegrádi- valamint a Budai-hegység. A Gerecse: a Dunazug-hegység legnyugatibb része, röghegység. Ferdén kibillent mészkő- és dolomitrögökből felépült sorozatból áll, mintegy 30 km hosszban, háromszög alakban. Kelet felé a Dorogi-árok és a Zsámbékimedence határolja. Hosszanti — észak-déli vonulata — négy törésben rendeződve, szinte merőlegesen fut ki a Duna völgyére. Ezek a vonulatok lösszel kibélelt, árkos medencéket fognak közre. A Gerecse átlagos magassága 300—400 méter. A tetőkön sűrű, erdőfedte fennsíkok, melyek az egész tájnak legkiterjedtebb erdösülését biztosították. A viszonylagosan bő csapadék (évi 650 mm) nagyrésze, sajnos a karsztos kőzetekbe szivárog. Szénben és márványszerű mészkőben gazdag, de cementgyártási alapanyaga is számottevő. K-felé, főként a Tokodi-völgyig húzódó agyagos dombvidéki tája adja a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területeket. A Pilis: az esztergom-szentendrei vonaltól D-re, a Vörösvári-völgyig húzódó, típusos mészkövekből álló röghegység. Első tagjai: az Esztergom180-