Esztergom Évlapjai 1981

Oláh Tibor: A Dunazug mezőgazdasági hasznosításának múltja, jelene és jövője (a természeti tényezők szempontjából)

tói DK-re húzódó Kétágú-hegy (a Kis- és Nagy-Strázsa-hegy), majd a Fekete-hegy, s végül a csoport névadója: a Pilis-hegycsoport (Hosszú-hegy, Kevélyek csoportja). A Pilis az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja (757 m). Mivel a Pilis hegység hosszirányban fordul a csapadékszállító nyugati szelek felé, ezért magas rögei ellenére, csak kevés csapadékot kap. Az évi átlag mindössze 600 mm. A mészkő sok vizet befogad, és viszonylag mélyre húzódó karsztvíztükre a távoli lejtők forrásait táplálja (Római-források, csillaghegyi Árpád-forrás stb.). A hegységnek állandó saját vízfolyásai ezért nincsenek, nyaranta a Dera-patak is kiszárad. Mezőgazdasági termőterületét a Dorog-esztergomi-medence adja. A Visegrádi-hegység: fiatal, vulkánikus — főleg andezitlávából és tufából — felépült képződmény. Néhol agyagmárga és homokkő települt. Jellegzetessége a kiscelli agyagmárga. A vulkáni por és aglomerátum felhalmozódása lávakitörésekkel váltakozott. A Budai-hegység: É-on a Vörösvári-ároktól, Ny-on, a Zsámbéki-medencétől, K-en a Dunától, D-en már a Mezőföldtől határolt terület. Nagyrészt erdők borítják, s ezért kirándulóhelyül szolgál, elsősorban a főváros lakosainak. Természeti adottságok Éghajlata: A Dunazug változatos mező- és mikroklímájú terület. Legfőbb jellemzője az állandó széljárás és a gyakori borultság. A Komárom—Esztergom közötti Duna-szakasz síksági része sok rokonvonást mutat az Alföldével. (A koratavasz és a nyár hajlamos a szárazságra, sok a forró nap. Itt több a szélcsend, mint a hegyek között.) Zivatarok, felhőszakadások és sok jégeső jellemzi e síksági részt. Kevés a napsütéses órák száma. A tenyészidőben általában 1400 óra, s ebből július hónapra mindössze 280—290 óra jut; évi összegben alig éri el az 1900 órát. Ez a mezőgazdasági termelésben alkalmazandó növényféleségeket és azok fajtaösszetételét erősen meghatározza. Előtérbe kerülhek a korán beérő, rövid tenyészidejű árunövények. A derült napok száma: 70—90 nap, 20 %-os felhőzettel. A körzetben érvényesülő besugárzási energia: 100—104 kcal cm

2/év. Ebből a nyári félévre 76 kcal/cm

2 jut. A borult napok száma 100—120 nap, s a felhőzet a 80 %-osig terjed. Sok a ködös nap, — az Esztergom—dorogi-medencében 40 nap, a dombvidéken 60, míg a hegységi részeken 80 nap. A tenyészidőszak középhőmérséklete általában 2,5 C'-al alacsonyabb, mint Pécsett, vagy Szegeden. (Áprilisban 10, júliusban 21, októberben 9 C.) (2. sz. térképmelléklet.) Csapadékviszonyok: A táj páranyomása általában alacsony, — áprilisban 6,2 — júliusban 11,4 — míg októberben 7,2 mm. Az évi csapadék: Esztergom vidékén és a völgyekben 600 mm. A hegységi részeken 650—800 mm. Viszont április hónapban csak 50 mm. 181-