Esztergom Évlapjai 1981

Kun János: Esztergom városépítészeti problémái. A város-rekonstrukció időszerűsége

funkcióképességét, szerkezeti és építészeti értékeit. Ezek alapján határozhatók meg helyesen a feladatok. Tanulmányomat is e szempontok figyelembevételével állítottam össze, kiemelve a város közlekedési problémáját (a 11. sz. főútvonal városi átkelési szakaszának ütemezett átépítését), mely a további rekonstrukciós feladatok helyes meghatározásának alapvető — kiinduló — kérdése is. II. Várostörténeti, városszerkezeti előzmények, adottságok Esztergom jelentős műemlékeivel, Duna-parti fekvésének szépségével, korai vezetőszerepével emelkedik ki a magyar városok közül. „Ha az építészet valahol az országban dominál, — méghozzá egyetlen épület látványszerű, városalakító, városképet meghatározó hatása révén — akkor ez Esztergomban így van"

1 Ezt a hatást a Várhegyen épült Bazilika váltja ki, az árnyékában meghúzódó királyi székhely romjaival. (1. kép) ,.Azt, hogy egy város az időben él, felvirágzik, pusztul újjáéled, megmásul, városaink közül legjobban, — talán még Egernél, Székesfehérvárnál is inkább — Esztergom példázza"

2 Ma Esztergom a legnagyobb történelmi múltú, de — a jelentősek közül — a legkisebb városunk. Mi ez a történelmi múlt és hogyan alakult ki a város? 1. Városszerkezet — városkép Esztergom történeti múltjából következően a város szerkezeti kialakításának, építéstörténetének felmérhetetlenül nagy a jelentősége. Erre nézve — többi városainkkal ellentétben — viszonylag nagy írotl ismeretanyaggal és nagyon kevés feltárt tárgyi emlékanyaggal rendelkezünk. Főleg középkori ismereteink hiányos volta szükségessé teszi, hogy részletes kutatással feltárásra kerüljön a város építéstörténete. (Az eredmény publikálása bizonyára számos tanulsággal szolgálna egész városépítészetünk számára.) A város két természetes fal — a Pilis-hegység és a Duna — közé kényszerítve nyúlik el észak-déli irányban. A táj és a város kapcsolata tehát lényegében már a város alaprajzi elrendeződésében, városszerkezetében érvényesül. Esztergom csoportos szerkezetű város, mely ismerten — több középkori faluból épült ki. (2. ábra) Ezek között a Várhegyen épült Vár vitte mindig a vezető szerepet, ehhez csatlakozott a jórészt egyutcás váralja-település: a Víziváros. A Kis-Duna partián elterülő legnagyobb kiterjedésű település volt a Királyi város, melynek szerkezetét az azt övező árok- és falrendszer meg a városba vezető kapuk helye határozta meg. Ezt összehasonlítva a jelenlegi útszerkezettel, megállapítható, hogy a város mai gerince az egykori kelet-nyugati főútvonalból alakult ki. (3. ábra) A főtengelyét jelentő Kossuth Lajos utca az É-i Szentlőrinc kaput köti össze a D-i budai kapuval. A Szentlőrinc kaput a Széchenyi téren át a Bottyán utca — Jókai utca köti össze a Kis-Duna-parti kapuval. Ezeket ősi útvonalaknak kell feltételeznünk, még akkor is, ha az előkerült középkori épületmaradványok nem 17