Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Magyar György: Sportágak, egyletek kialakulása és elterjedése Esztergomban a dualizmus korában

szeretettel vasárnap, ép a zene idején játszanak a Szentháromság szobor előtt nagy arányú foot-ball partit, az ő különleges szabályzatuk szerint. Rúgják a lapdát a nagy kürtösre, hol valamelyik szép hölgy törékeny kalapjához. Szóltunk a városházi inspekciósnak, hogy kergesse el az apró sportmeneket; nyugodtan felelte: úgyis visszajönnének! Hát kérünk olyan intézkedést, hogy legalább ilyenkor szüneteljen a lapdaágyúzás."

2'

1 A sportkedvelő ifjak és urak körében 1901. tavaszán mozgalom indult meg football-pálya létrehozására. Az 1904/5-ös tanévben Esztergomban is megoldást nyert a játékdélutánok ügye, mivel az iskolafenntartó város átengedte a vásártér egy részét a játékdélutánok megrendezésére. A játékdélutánokra különböző csapatok alakultak, melyek élére önként jelentkező vezetők álltak, és a különböző csapatjátékok közül leginkább a „football-partit" játszották. Az első hivatalos mérkőzésre Esztergomban 1904. április 24-én került sor, amikor a két helybeli csapat, a Főgimnázium és a Tanítóképző csapata a Borjúmezőn mérte össze erejét. A küzdelemből a Tanítóképző csapata került ki győztesen 3:0 arányban. A Borjúmező tágas, de közel sem pormentes területén nap mint nap pattogott a labda. A diákok „megátalkodva" űzték a labdarúgást, a csapatok játéktechnikája, szervezettsége egyre javult. A Borjúmező divatos helye lett a futball-mérkőzéseknek, amelyekről tudósítások jelentek meg a litografált diáklapokban. A XX. század első évtizedében a helyi labdarúgók versenyszerű foglalkoztatását a már meglévő egyesületek egyike sem vállalta. Az egyleti labdarúgó élet csak az 1913-ban megalakult Testgyakorlók Körének (ETK) tevékenységével indult be. Az egyesület célja a testgyakorlás minden ágának művelése és terjesztése, a bajtársi összetartás ápolása és a társadalmi érintkezés előmozdítása volt. Az alakuló közgyűlésen úgy döntöttek, hogy a sportegyesület elsősorban labdarúgással és atlétikával foglalkozik majd.

25 Az első nyilvános mérkőzésre 1913. augusztus 3-án került sor, s ezzel kezdetét vette a különböző mérkőzések szervezése és bonyolítása. A Torna Egylet mellett jelentős szerepet játszott a századforduló első éveiben megalakult Esztergomi Hajós Egyesület. Az Esztergom mellett folyó Duna mellékágával nagyszerű lehetőséget kínált a vízisportok gyakorlására. Hosszú időn keresztül a Duna vize biztos megélhetést nyújtott a partjain élők számára. A halászathoz bárkákra, ladikokra volt szükség. A halászok alkalmanként, ünnepeken ladik- és tutaj versenyeket rendeztek. A diák-majálisokon, a Kovács-pataki kirándulások alkalmával „csolnak"-versenyek is voltak. 1888 júniusában iparosokból és kereskedő ifjakból csónakázó társaság alakult. 1899 szeptemberében a keszthelyi regatta-vállalat tulajdonosa azzal a bejelentéssel kereste fel a tornaegyletet, hogy kellő számú érdeklődő esetén egész csónakparkot biztosítana a város és az egylet fiataljai számára. Néhány éves vajúdás és útkeresés után az esztergomi csónakázók 1907. április 7-én a kaszinóban megalakították az Esztergomi Hajós Egyletet. Az egyletet 23 lelkes, evezést szerető sportember hozta létre.

2

0 Határozatukban az állt, hogy a „rég érzett sportigényeknek engedve összetársul, 146-