Esztergom Évlapjai 1981
Dr. Magyar György: Sportágak, egyletek kialakulása és elterjedése Esztergomban a dualizmus korában
hogy különösen az evezés, vitorlázás és úszás gyakorlására egyesületet létesítsen". Az alapító tagok az egylet megalakulása előtt a Győri Csónakázó Egylet szabályait tanulmányozták, és azokból kiindulva alkották meg a saját alap-, házi és működési szabályaikat. Az Esztergomi Hajós Egylet (EHE) alapszabályai 72 187/1907. belügyminiszteri szám alatt kormányhatósági jóváhagyást nyertek. Az egyletbe belépő tagok 25 korona belépési díjat, és (aszerint, hogy rendes, rendkívüli vagy pártoló tagként kívántak szerepelni) 80, 50 vagy 42 korona tagdíjat fizettek. A gyűléseket a Kaszinóban tartották, és minden hó első szerdáján a Fürdő vendéglőben társas összejövetelt rendeztek. 1907-ben az egyleti tevékenységgel megindult az evezés, az úszás és a „vitorlászas" fellendülése, térhódítása Esztergomban. Az erdei népünnepélyek, deák-majálisok révén már jóideje kedveltté váltak a kirándulások, az erdei túrázások. A turizmussal mint sportággal Esztergomban kezdetleges formában az 1890-es esztendőktől találkozunk. 1891-ben az Esztergom és Vidéke című lapban a „túristaságról" írt cikket Dr. Téry Ödön. 2 7 A cikk méltatta a turizmus jelentőségét és felhívást intézett a város lakóihoz egy túristaosztály felállítására, mely a Pilis-Osztály megnevezését viselné. Elképzelése szerint a Pilis-Osztály hatásköre kiterjedt volna a várost koszorúzó hegyekre: a Vaskapura, a két Strázsahegyre és környékére, egészen Kövesdig. 1891. augusztusában néhány lelkes kiránduló azt indítványozza, hogy a már több éve működő „Sétahelyszépítő Egyesület" alakuljon át a Magyarországi Kárpát Egyesület PilisOsztályává, mivel alapszabályai értelmében is hivatott nagyobb feladatot magára vállalni. Az alapszabályzatának második pontja szerint ugyanis az egyesület célja Esztergom és környéke séta- és kiránduló helyeinek szépítése. Egyelőre azonban a felhívások, indítványok ellenére sem alakult túrista egyesület, és a Sétahely-szépítő Egyesület sem vállalta az átalakulást. Az elindított mozgalom mégsem volt Haszontalan, mert a működő Torna Egylet tagjai, a Propeller-társulattal szövetkezve, gyakran szerveztek kirándulásokat a Kovács-patak völgyébe, Dömösre, Dobogókőre, Királykútra és a környező vidékre. Egylet megalakítására újabb kezdeményezést 1899-ben az Országos Kárpát Egyesület indított Esztergomban. A kezdeményezők azt szerették volna, hogy az országos egyesület esztergomi fiókja létrejöjjön. Fővédnöknek az akkori hercegprímást kérték fel. A megbeszéléseket a Magyar Király szállodában tartották. A kísérlet megint csak eredménytelen maradt. A XX. század első éveiben a tehetősebb esztergomi polgárok, kik a tisztviselőgárdából, kereskedőkből, iparosokból kerültek ki, úgy döntöttek, hogy az egészséget, ügyességet, kedélyességet, vidámságot fejlesztő turizmust felkarolják. Kialakult egy asztaltársaság, 2 8 melynek tagjai hazánk és a külföld táj szépségeinek megtekintését tűzték ki feladatul. 1903-ban beléptek az MTE Budapesti Osztályába. A Magyar Turista Egyesület (továbbiakban MTE) 1889-ben alakult meg. Társegyesülete volt a Magyar Kárpát Egyesület, melynek számos helyi és vidéki osztálya működött. 1911-ben Esztergomban létrejöttek az önállósulás feltételei, és az MTE kebelén belül külön osztályuk alakult meg. Ezt elősegítette az a tény is, hogy a még 1868-ban alakult Esztergomi Ének- és Zeneegylet éppen ezidőben, kellő támogatás hiányában felbomlóban volt. Az Esztergomi Turista Osztály, melynek megalakulását nagy érdeklődés kísérte, átvette az Ének- és Ze-
