Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Magyar György: Sportágak, egyletek kialakulása és elterjedése Esztergomban a dualizmus korában

Közlekedési eszközként használta a korcsolyát a kövesdi káplán is, amiről érdekességként számolt he az Esztergomi Közlöny: „Nem mindennapi ügyességről és vállalkozási szellemről adott bizonyítékot a kövesdi káplány azzal, hogy Kövesdről korcsolyán jött Esztergomba. Február 28-án több vállalkozó szellemű korcsolyázó szándékozik városunkból jégpályán Kövesdre kirándulni."

9 A korcsolyázás szenvedélyének nemcsak az inasok, a segédek, hanem a jómódú polgárok, katonatisztek és úrhölgyek is hódoltak. Míg az inasok és segédek a sokszor veszélyes és bizonytalan Duna hátán élvezték a tél örömeit, addig a jómódúak a biztonságos jégpályákon a Korcsolyázó Egylet szolgáltatásait vették igénybe.. Vidám zene mellett, divatruha-bemutatót tartva siklottak a jégen. Melegedésről, korcsolya felkötő szolgáról, esti világításról belépődíj ellenében a Korcsolya Egylet gondoskodott. Az Esztergomi Korcsolya Egylet alakulásának időpontjáról, alapszabályairól nem maradt írásos emlék; 1885-ben viszont e néven létezett. A Herkules c. lap közlése szerint „A Duna jegén — 10 méteres pályán találkozik most szép közönségünk, s lehető legkedélyesebben mulat. A pályatársak fáradhatatlanul siklanak végig a sima jégen. Mekler, a jégmester nagy gondot fordít a pályára."

1

0 A Korcsolya Egylet szerepkörét az 1887-ben megalakult Tornaegylet vette át. A korcsolyázás fellendítését szolgálta az 1890-ben kiadott kultuszminiszteri rendelet, mely korcsolyapályák létesítését írta elő. Csáky Albin miniszteri rendelete a testi nevelés érdekeit szolgálva, legszükségesebben a leányiskolák növendékei számára írta elő a korcsolyapályák létesítését. A fentiekben már említett sportágak további fejlődésében, valamint az új sportágak meghonosításában igen nagy szerepet játszott a megalakult Tornaegylet. Esztergom társadalma, de különösen a vagyonosabb polgárok már a kiegyezés korában szükségét érezték egy olyan társaskörnek, egyletnek, melyben a szórakozáson kívül testedző gyakorlatokat is végezhettek. E gondolat megvalósítását határozták el azok a polgárok, akik társakat gyűjtöttek, és az 1887. december 18-án tartott alakuló közgyűlésen, az alapszabály elfogadása után az Esztergomi Tornaegyesületet megalakultnak nyilvánították. Az egyletben a szellemi munka után a testi felüdülés és a szórakozás lehetőségeit kívánták megvalósítani. Az alapszabály szerint céljuk a tornázás és vívás gyakorlása és terjesztése, valamint — amennyiben az egyesület anyagi viszonyai megengedik —, minden egyéb testedző foglalkozás gyakorlása. A Tornaegylet a kijelölt célok elérése érdekében képesített tanítók, mesterek vezetésével a tornázás és vívás elsajátítására és gyakorlására nyújtott alkalmat. Tornatanfolyamot nyitott a város legjobban és legkorszerűbben felszerelt iskolájában, a főgimnázium tornacsarnokában. Vívóiskolát az egyesület termében, a Magyar Király vendéglő első emeletén tartottak. A tornagyakorlást heti három alkalommal Korányi József tornamester, — a vívógyakorlatokat pedig Hanisch, Konrád főhadnagy vezette, heti két alkalommal. Az egyesület jégoályáján, mely a Kis-Duna felső részén volt, ruhatárral és melegedővel, rendszeres és hangulatos korcsolyaélet indult be. A zenét Jónás Pali zenekara szolgáltatta. Az egyesület 23 rendes taggal és 16 pártoló taggal indult, akik közt főképpen a város társadalmának akkori színe-java képviseltette magát.