Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Magyar György: Sportágak, egyletek kialakulása és elterjedése Esztergomban a dualizmus korában

Dr. Magyar György SPORTÁGAK, EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE ESZTERGOMBAN A DUALIZMUS KORÁBAN a) Társulási és egyletalapító tevékenység A kiegyezéssel a magyar nemzet visszanyerte egyesülési szabadságát is. Nemcsak a fővárosban, "hanem vidéken is fellobbant a társulási és egyletalapítói láz. A polgári összelartás hatására megindult egyesülési mozgalmak társéleti tevékenységükkel jó néhány testgyakorlati agat karoltak fel és tettek „divatossá". Esztergomban elsősorban a vadászat, a torna, a korcsolyázás, a vívás a velocipédezés, a teke és a lövészet vált kedveltté. A „tornászat" Esztergomban a tűzoltó egyesület létrejöttével indult meg. Ebben az időben a gazdasági viszonyok kedvezőbbek voltak, a polgárok az előző időszakhoz képest jólétnek örvendtek. Mindez maga után vonta a közügyek, így a tűzoltó intézmény iránti nagyobbfokú érdeklődést is. Az Esztergom királyi városi önkéntes tűzoltóegylet 18G8-ban „A veszélyben tettre készen, egyesült erővel!" — jelszóval alakult meg.

1 A tűzoltásról mint társadalmi feladatról a közvélemény azt tartotta, — aminek hangot is adtak a Vadász és Versenylapban —, hogy a tűzoltás nemes, sőt vezető sport. A tűzoltás „sportja" együtt haladt a tornamozgalommal. j ; iky Az egyleti tisztségek közt megtalálható a „tornászatvezető" tisztség is, melyet Korányi József városi tornamester látott el. Az egylet tényleges működésének kezdetét Korányi tornavezető rendszeres oktató munkája jelentette. Hetenként két alkalommal csoportos, vasárnaponként pedig együttes csapatgyakorlatokat tartottak a Sas-kerti „mászóháznál". A tűzoltó-egyletben megindult kezdetleges „tornászatot" az iskolákban rendeleti úton bevezetett tornatanítás is tovább lendítette. Az 1887-ben megalakult Tornaegylet nyitott először nyilvános tornatanfolyamot felnőttek számára. Az Árpádházi királyok idejétől kezdve kedvelt vadászatot a kiegyezés után sem hanyagolták el a város polgárai. A Vadászegylet 1868-ban alakult és 14 tagból álló igazgatói választmányt hozott létre.

2 A fővadászatok számát minden esetben a közgyűlés, a fővadászatok idejét pedig az igazgatói választmány jelölte ki. Az egyleti tagok kötelezték magukat arra, hogy belépés után 3 egymásutáni évben tagok maradnak. E kötelezettség alól csak a haláleset vagy a városból való végleges elköltözés mentette fel őket. Magánvadászatra kijelölt helyek Esztergom környékén a Kerek-berek, a Juhszalagos Látóhegy, a Tegens, a Macskás területek voltak, a törvény által megengedett időben. Fővadászatokra leginkább a táblás városi erdőből a Cserépvölgyet, a Hutai-út Árpádvár — Háromágú cserfa, Vályaskút, Bodzakút környékét bérelték ki. A fővadászatokat évenként legalább kétszer, január és november elejével tartották. A vadászatokat minden esetben mulatságokkal és ve137-