Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Zolnay László: Bajor Ágost emlékkiállítása elé

Dr. Zolnay László BAJOR ÁGOST EMLÉKKIÁLLÍTÁSA ELÉ* Éppen ma van 23 esztendeje, hogy a magyar képzőművészet ts Esztergom városa egy jeles, jelentős művésszel, egy pictor angelicussal, a város egyik legtisztább emberével, szülötte-fiával lett szegényebb. Ma 23 esztendeje halt meg Bajor Ágost, a nemzetközi hírű grafikus és festőművész. Nagy es gazdag hagyatékának, művészi erejének a most bemutatásra kerülő kiállítás csupán ízelítője. Alkotásának legjavát, élete legtermékenyebb korszakának csillogó alkotásait jobbára Magyarország s a nagyvilág közelibb-távolibb múzeumai őrzik. Ámit ma itt — Bajor opuszából — együtt láthatunk, mégis keresztmetszetét adja legjava termésének. Mindenen túl szívünk nagyobbat dobban, ha metszetein a városunk számára megalkotott „Ismeretlen Esztergom" c. színes tusrajzsorozatát megszemléljük. Ebben a hatalmas vonulatban bepillantunk a tegnapi és tegnapelőtti Esztergom nehéz sorsú embereinek életébe, romantikusnak tűnő — valójában siralmasan szegényes — otthonaiba. De idézzük fel e nagy^ tiszta mesternek azt az életútját, amelynek alkonyán ezt a — szívünknek nagyon kedves — sorozatát megalkotta. Bajor Ágost 1892-ben, szeptember 17-én, Bajor Károly kékfestő mester és Schalkház Gizella fiaként született Esztergomban. Mint neve is mutatja, azoknak a derék, dolgos — bajor őseredetű — esztergomi műiparosoknak ivadéka volt, akik a XVIII. századtól fogva újra felvirágoztatták ezt a török által elnéptelenített várost. Maga atyjának mestersége — a kékfestés iparművészete — alighanem ébresztője, ihletője lehetett a festéssel, a képzőművészettel való eljegyzettségének. Ifjan kibontakozó festői tehetségéhez páratlan szorgalma, dolgossága járult. Holtáig. — Nulla dies sina iinea! — hirdette Bajor Ágost a középkor artisantjainak giottoi hitvallását. — Ne múljék el a nap a Te munkálkodásod nélkül! Középiskoláit Esztergomban végezte el. Utána a budapesti Képzőművészeti Főiskola festőnövendéke lett. Két — stílusára mindvégig hatásos mestere — Zemplényi Tivadar volt és Olgyay Viktor. Külföldi tanulmányait, kibontakozó festői pályafutását az első világháború szakította meg. Az első világháborút, mint tüzértiszt harcolta végig. Bátor katona volt ez a szelíd, jólelkű ember. Katonai érdemeiért később vitézzé avatták. Az első világháború vége, az összeomlás s a forradalmak idején szülővárosába, Esztergomba tért vissza. 1919. május l-re Bajor ÁPost tervezte meg az esztergomi ünnep emlékezetes Díszkapuját a Széchenyi térre. Ezt követően — állandó festői és rézkarcolói munkája mellett —. mint civil rajztanár dolgozott az esztergomi Bencés Gimnáziumban. 1923-ban azután Budapestre költözött, műterme egyik központja lett Budapest művészeinek. Ezek között a művészbarátok között azonban nemcsak szobrászok és festők voltak. Közéjük tarto•Elhangzott 1981. október 11-én a Balassa Bálint Múzeumban rendezett Baior Ágost emlékkiállítás megnyitójaként.