Esztergom Évlapjai 1981

Brunszkó Antal: A területi koordináció szerepe a tanács városfejlesztési terveiben

belüli koordinációt. A célrendszeren belül a városi tanács egyértelmű törekvése, hogy a tanácsi fejlesztési feladatokhoz nem tanácsi pénzeszközöket koordináljon. Igaz, hogy ennek lehetőségét — gazdasági érdekből —• korlátozták; azonban a társadalompolitikaiig legfontosabbnak ítélt közösségi célok (lakásépítkezések, gyermekjóléti intézmények, közművelődési feladatok) megvalósítására a pénzeszköz-koordináció továbbra is megengedett. Városunkban a IV. ötéves tervben fejlesztési célokra 1,8 millió forintot adtak át a vállalatok, az V. ötéves tervben pedig ez a szám megközelítette a 86 milliót, a VI. ötéves tervben várhatóan meg fogja haladni az 50 millió forintot. A támogatás azonban nemcsak a vállalatok, intézmények hozzájárulásának igénylésében és elfogadásában, a vállalati és nem tanácsi szervek eszközeinek koordinációjában nyilvánul meg, hanem egyes esetekben a tanács is támogatást nyújt nem tanácsi szerveknek: pl. a szolgáltató szövetkezetnek szolgáltatóházat létesítő beruházás céljára, a kereskedelmi vállalatoknak a peremterületi boltok építéséhez. Természetesen, a gazdasági együttműködésnek több fogyatékossága van, ezért is kell kritikailag megjegyezni a több helyen megnyilvánuló koordinációs egyoldalúságot. Ez abban nyilvánul meg, hogy a helyi tanács általában csak a közös fejlesztésekre tud gazdasági erőket bevonni, a létrehozott objektumok közös működtetése azonban már több nehézségbe ütközik, elsősorban az együttműködésben résztvevő nem tanácsi szervek részéről. Ennek ellenére városunkban van pozitív példa. Nevezetesen: a Látszerészeti Eszközök Gyárával közösen kialakított óvoda működtetéséhez, fenntartásához a gyár évről-évre rendszeresen hozzájárul költségvetési keretben; — és bár más módon, de a SZIM Marógénoyár is támogatást nyújt egy óvoda fenntartásához. A jó együttműködés és a koordináció eredménye, hogy a város vállalatainak és intézményeinek nagy része — ilyen módon is segítve a munkásművelődés ügyét — 1981-ben összesen 103 400 Ft költségvetési támogatást adott a Petőfi Sándor Művelődési Központnak. Ez a támogatás valószínűleg 1982-ben is folytatódik. A városi tanács és a gazdasági egységek együttműködésének tapasztalatai c város fejlesztésében. A helyi tanácsok feladataikat eredményesen csak a nem tanácsi szervekkel való tervszerű és sokoldalú együttműködéssel képesek megoldani. Ebben fontos szerep jut a terület- és településfejlesztés, valamint a lakosság szükségletei megismerésének, kielégítésük megszervezésének. Esztergom város Tanácsa már a IV. ötéves terv elejétől nagy gondot fordított az együttműködéssel járó előnyök feltárására, amit a város adottságai, illetve a növekvő lakossági és ipari igények és a kielégítési lehetőségek közti ellentmondás is sürgetett. A felismerések hasznosításának fő irányát meghatározta a város igen gyenge közműellátottsága, mindenekelőtt a távhőellátás és a csatornázás hiányosságai. így jött létre a városi tanács és több üzem, intézmény között egy megállapodás, mely lehetővé tette a Dorog—Esztergom hőtávvezeték megépítését. Ez nemcsak a korszerű lakásépítést szolgálja ki korszerű fűtésrendszerrel, hanem arra is mó10