Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Csiffáry Nándor: A Tanácsköztársaság esztergomi eseményei

szervezet megerősítésének lehetőségeivel. A párt helyi vezetői is világosan felismerték, hogy a vezető helyek betöltésénél csak a legkiválóbbakat szabad felelősségteljes feladatokkal megbízni, azokat, akik tudással, hozzáértéssel, lelkiismeretesen és lankadás nélkül végzik munkájukat a közösség boldogulásáért. Schupp Gábor párttitkár javaslatára egy egységes megyei pártszervezet megalakítást határozták el, hogy a város és a falu között intenzívebb és szorosabb kapcsolat jöhessen létre. Beszédében bírálta azt a káros jelenséget, hogy addig csupán illuzórikus eredményeket értek el a város és a falu közötti együttműködés terén. A magyarázatot abban látta, hogy a szocializmus eszméit, a Tanácskormány céljait nem hivatott, a falu lelkületét, problémáit nem ismerő, értő személyek közvetítették. (1. 28. o.) Szokob János direktóriumi tag, a pártszervezet elnöke egyetért ezzel a bírálattal, mert a falu idegenkedését a városi lakosságtól szerinte is jórészt a központi kiküldöttek hibás magatartása idézte elő. Ezért helyesebbnek tartaná, ha az esztergomi pártszervezet a maga soraiból küldene ki előadókat a falusi felvilágosító, propaganda munka végzésére. Javaslatát a pártgyűlés elfogadta. (1. 28. o.) Ezen a pártgyűlésen választották újra a pártvezetőséget is. Addig végzett munkájuk elismeréseként Szokob Jánost elnöki, Schupp Gábort párttitkári tisztében megerősítették, újraválasztották. Alelnök Burza János lett. Pártvezetőségi tagokká választották Szabó János, Győri János, dr. Kartaly István, Deutsch Kálmán, Kőszegfalvy Endre, Igaly János, Néczin Jenő, Paulovits József, Wenczel Ferenc, Gerő János és Büchler Mór párttagokat. (1. 29. o.) A párt által szervezett vidéki népgyűlések szónokai között a következő hetekben gyakran szerepeltek az esztergomi pártvezetők. Az Esztergomi Népszava hírrovatában rendszeresen feltűntek neveik, talán leggyakrabban Schupp Gábor nevével találkozhatunk a sárguló újságlapokon. Az esztergomi pártszervezet nem hanyagolta el a városban végzendő munkát sem. Hetente propaganda esteket rendeztek változatos, érdekes programmal. Nagy súlyt fektettek arra is, hogy a munkások olcsó és hozzáférhető forrásokból, fordításokból ismerhessék meg a szocialista-kommunista irodalmat. Könyveket hozattak, hogy fokozzák a munkások tanulási és olvasási kedvét. Felismerték annak a szükségességét, hogy a munkásság ne csak fizikai erejével, hanem tudásával is segítse a proletárcélok megvalósítását. (1. 43—44. o.) Tudatosan törekedtek a politikai oktatás színvonalának emelésére, ezért a foglalkozásokra előadó-vázlatok is készültek, hogy a legfontosabb kérdések kellő hangsúlyt kaphassanak az oktatásban. (1. 46—47. o.) A Tanácsköztársaság Esztergom környéki történetének kiemelkedő eseménye volt Kun Béla dorogi és nyergesújfalui látogatása. Kun Béla a párt legfőbb vezetője, — a proletárdiktatúra legismertebb veze54