Esztergom Évlapjai 1979
Dr. Horváth István: Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke
hogy itt az 1391-ben már említett Oltáriszentség kápolna állt, amelynek rectorait 1391—1511 között gyakran említik. 7 7 1 5 2 8-ban mégis arról hallunk, hogy Várday Pál érsek alapítja (valószínűleg csak átalakítja, újjáépíti) a kápolnát. 7 8 Maradványait 1763-ban bontották el. — A templomból, a kápolnán keresztül egy É-ra álló, négyzet alakú épületbe lehetett átjutni (2. kép; 12.), amelyet Vitéz János érsek (1465—1472) építtetett. 7 9 Ennek a földszinti, középen erős oszlopra boltozott helyisége a XVIII. század közepéig fennállott. 8 0 Alatta mély pince volt, 8 1 felette, az emeleten helyezkedett el Vitéz János könyvtára, ahová a falba épített szűk lépcső vezetett fel. 8 2 1763-ban ezt is elbontották. A templom D-i oldalán a könyvtárral szemben állt a Krisztus-teste kápolna (2. kép; 14.), melyet 1384-ben Demeter érsek alapított ... „in honorem prefati Corporis, et sanguini Cristi". 8 3 A kápolna már az 1543. évi ostromban elpusztulhatott (a templom szentélyével eevütt), a XVIII. századra már semmi nyoma nem maradt. 8 4 Alapfalait 1823-ban, a romok elbontásakor találták meg. Az alapozásból ekkor került elő a kápolna „Demetrius cardinal" feliratú alapköve is. 8 5 A Krisztus-teste kápolnától Ny-ra, a templom D-i oldalához építtette Bakócz Tamás érsek 1506—1511-ben a Mária Annunciata tiszteletére szentelt kápolnát (2. kép; 16.) — saját temetkezési helyéül. A magyarországi reneszánsz építészet és az esztergomi Szt. Adalbert templom e legépebben megmaradt remekével Balogh Jolán foglalkozott behatóan. 86 A kápolnát a törökök a XVI—XVII. században dzsámiként használták, 1823—24-ben szétbontották, és eredeti helyétől kissé É-ra, 180 fokkal elfordítva az új székesegyház testébe építették be. Ezzel önálló épület-jellegét megszüntették. A Szt. Adalbert templom belsejében is tudunk kápolnákról. Talán közéjük tartozott, és valószínűleg még XI. század-eleji alapítású volt a Szent Vid kápolna, melynek csupán egyetlen okleveles említését ismerjük: 1284-ben Lodomér érsek engedélyezi az esztergomi ágoston — (vilmos-) rendi szerzeteseknek, hogy veszély esetén az esztergomi vár hegyfokán lévő Szt. Vid bazilikába meneküljenek: .. . „in Basilica Beati Wythi martiris de Promontorio Castri Strigoniensis, que est Capella Strigoniensis ecclesie". 8 7 A kápolnáról több ellentétes vélemény alakult ki: Rupp Jakab és Reiszig Ede mint „előhegyi bazilikát" említi, 8 8 Balogh Albin a királyi palotában lévő „Szt. István — teremmel" azonosítja, s tagadja, hogy a székesegyháznak része lehetett volna. 8 9 Lepold Antal a királyi várkápolna előzményének, 9 0 Gerevich Tibor különálló templomnak véli. 9 1 Üjabban Nagy Emese és Molnár Vera az 1960-as évek várásatása során, a királyi palota területén előkerült körtemplomot, áll. a későbbi várkápolnát tartják Szt. Vid bazilikájának. 9 2 A „basilica" szó középkori jelentéséből, 9 3 az oklevél szövegéből (.. . „que est Capella Strigoniensis ecclesie". . .) ill. abból a tényből, hogy a palota-kápolnát sosem mondták az esztergomi egyház (t. i. a Szt. Adalbert templom) kápolnájának, 9 4 úgy véljük, hogy a Szt. Vid kápolna (basilica) a Szt. Adalbert templom belsejében volt, annak egyik legrégibb tartozéka lehetett, s talán valamelyik mellékszentéllyel volt azonos. 9 5 Szt. Jeromos kápolnáját a templom É-i tornya (2. kép; 4.) alatt 2 Esztergom Evlapjai 17
