Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Horváth István: Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke

1499-ben Kesztölci Mihály kanonok alapította.

9

0 Az alapító feliratos sírköve, melyet 1764-ben megtaláltak 9

7 ma már nincs meg. Szt. András kápolnája, melyet Pápai András kanonok alapított 1495ben,

9

8 a D-i torony aljában volt. (2. kép; 5.) A székesegyházban több oltár állt: az alapítással egyidős lehetett a Szt. Adalbert oltár, amelyet 1291-ben 1397-ben és 1499—1508 között többször említenek.

9

9 1156-ban alapítja Martirius érsek a Szűz Mária oltárt,

10

0 amely egy 1297. és egy 1477. évi adat szerint.. . „in latere eiusdem Ecclesie Beati Adalberti"... állt.

10

1 A Szent Kereszt oltár (=népoltár, — 2. kép; 15.) 1397-ben már fennállt, rectora egyúttal a vár plébánosa is volt.

10

2 Egy 1528. évi adat szerint ... „in navi Ecclesie" állt.

10

3 Keresztelő Szent János oltára 1397-ben áll, 1477-ben a Szűz Mária oltár jobb oldalán említik.

10

4 A Szt. Mihály oltárt 1476-ban említik,

10

3 — nem azonos a Szt. Adalbert templom mellett álló Szt. Mihály arkangyal kápolnával, amelyet csak 1488-ban alapítottak, és amely . . . „extra porticum scilicet Ecclesie sancti Adalberti cathedralis a parte Aquilonari" ... állt.

10

6 A Mindenszentek oltára a templom É-i, a Szt. Margit oltár a templom D-i oldalán már 1272-ben áll.

10

7 A Szt. Péter oltár 1397-ben áll, 1511-ben a templom jobb oldalán (. . .„a dextro latere") említik.

108 Szt. Szaniszló oltárát az 1397-évi canonica visitatioból ismerjük.

10

0 A Szt. Fábián és Szt. Sebestyén oltárokat 1463 és 1476-ban Turoni Mihály kanonok javadalmazza.

11

0 Említenek még a várban Szt. László, Szt. György és Szt. Katalin oltárokat is,

11

1 ezekről azonban nem tudjuk biztosan, hogy a Szt. Adalbert templomban álltak-e? A Máthes által közölt alaprajz a Szt. Adalbert templomot középkorvégi állapotában mutatja be. A felépítményekből csupán a Bakócz-kápolna maradt meg épségben. A templom keleti fele már a török uralom idején teljesen megsemmisült. A templom nyugati felén (a Bakócz kápolnától az előcsarnok Ny-i faláig) csaknem tető magasságig álltak még a főfalak a XVIII. század közepéig. E maradványok jól láthatók Krey Andrásnak 1756-ban a székesegyház hosszmetszetéről készített.

11

2 Ezen a részen, a két nyugati torony között, az előcsarnokból nyílott a templom főkapuja, a viszonylag épségben fennmaradt „Porta Speciosa" (2. kép; 2.). 18