Esztergom Évlapjai 1979
Dr. Horváth István: Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke
sakkal ábrázolják. A tetőzet azonban hamarosan leéghetett, mert Ruda és Meyerpeck metszetei és a későbbi képek 5 0 már tető nélküli tornyokat jeleznek. Az 1594. évi nagy robbanás úgy látszik annyira megrongálta a tornyokat, hogy azok részben leomlottak, részben visszabonthatták őket. Az első emelet magasságáig meglévő tornyok közül az É-it már Barkóczy idejében (1763—65 között), majd 1822—23-ban a D-it is teljesen elbontották. 5 7 Az alaprajz az előcsarnok DNy-i oldalán kis alapterületű tornyot jelez (2. kép; 6.). Széles és Mathes feltételezése 5 8 alapján terjedt el az a nézet, hogy az előcsarnok ÉNy-i sarkán is állt egy ilyen torony, és ezeket középkori eredetűnek tartották. 5 9 Már Villányi Szaniszló felhívta a figyelmet arra, hogy az ÉNy-i sarkon nem kerültek elő ilyen torony alapfalai. 60 Egyéb adatok is arra utalnak, hogy csak DK-en állt ilyen torony, és az török építmény volt. Építését az 1543-ban Esztergomban működő Szinán építőmesternek tulajdoníthatjuk. Evlia Cselebi leírása szerint .. . „száztíz lépcsőjű, igen művészi, magas mináret, mely kőből épült, oszmánli módszer szerint készült". 6 1 Az alul négyszögletes, felső részén nyolcszög-hasáb alakú, karcsú torony, 6 2 szerepel a XVI. század-végi látképeken, a templom nagy tornyaitól Ny-ra, az előcsarnok sarkán, 0 3 de jó képét adja több XVII—XVIII. századi metszet is. 6 4 1764-ben összedőlt. 6 5 A középkorban a templom É-i és D-i, ill. az előcsarnok É-i oldalára több mellékkápolnát építettek, de létesítettek kápolnákat a templom belsejében is. Az előcsarnok ÉNy-i sarkánál álló előtéren (2. kép; 7.) keresztül É-felől lehetett bejutni az előcsarnokba. Széles és Mathes szerint itt voltak a Szt. Lucia és Szt. Miklós oltárok, s itt megtalálták egy sírbolt lejáratát is. — A Szt. Lucia oltárt — egy basilicá-nak is nevezett kápolnában Báncsa István érsek állíttatta 1252-ben, a templom előcsarnokában eltemetett apja lelki üdvéért. Magát az oltárt az előcsarnokban (in porticu), ill. az előcsarnok felett (supra porticum) levőnek is említik. 6 6 Pontosabb helymeghatározását adják az 1286. és 1288. évi oklevelek: ... „intra campanilia, super uultam" ..., ill. .. .„in campanili eiusdem ecclesie".. , 67 Véleményünk szerint itt a 7. számmal jelzett, a nagy előcsarnokhoz épített előteret kell érteni az É-i bejárattal. Énnek emeleti helyiségében lehetett a Szt. Lucia oltár. 6 8 A Szt. Miklós oltár alapításáról nincsenek adataink, 1397-ben már fennállt. 6 9 A Szt. Lucia kápolnától K-re nyílt a Szt. Háromság kápolna (2. kép; 8.), melyben a Szt. Háromság oltára állt. 7 0 Alapítási éve ismeretlen, 1397ben már áll. 7 1 1496-ban „in vestibulo dicte ecclesie" említik. 7 2 A kápolna É-i oldalán állott az őrkanonok lakása (2. kép; 9.), melynek romjait szintén jelzi a felmérés. 7 3 Tovább, K-felé, a templom É-i oldalán, a gótikus, támpilléres Boldogságos Szűz kápolnája állt, (2. kép; 10.), amelyet 1396-ban Kanizsay János érsek alapított. 7 4 A kápolna 1543 után semmisült meg, köveit részben az 1560 táján épített vízivárosi „Rusztem-pasa fürdő" építéséhez használták fel a törökök, alapjait 1763-táján bontották el. 7 5 A Boldogságos Szűz kápolnája mellett K-re, kisebb kápolna állt (2. kép; 11.), amelyet Széles sekrestyének vélt. 7 6 Lehetségesnek tartjuk, 16
