Esztergom Évlapjai 1979

Pálmai László: Esztergom mai iparszerkezete és annak jövője

13. A város és a környezet ipara: kölcsönhatás vizsgálata A Komárom megyei ipartelepítést, iparfejlesztést először a megye területén található természeti kincsek (barnaszén, mészkő, stb.) motiválták. A felszabadulás után rohamosan fejlődés következett be és ez megkövetelte a megye hagyományos termékeivel szemben támasztott keresletet. A szénbányászat, a villamosenergiaipar, az építőipar gyors ütemű továbbfejlesztése egyik feltétele volt a nagyszabású országos iparosítási program megvalósításának. Ezért két évtizeden keresztül nagy beruházási összegeket használtak fel a meglévő kapacitások bővítésére. (15 új aknaüzem épült, bővült az Almásfüzitői Timföldgyár, a Komáromi Kőolajipari Vállalat, a Lábatlani Cementmű, a Dorogi Mészmű stb.) Mindezek hatására alakult ki az ipar mai ágazati szerkezete, amelynek legszembetűnőbb sajátossága a nehézipar túlsúlya. Erősen koncentrált ipari bázis keletkezett, amelynek zömét állami nagyvállalatok alkotják. A 70-es évek elejétől az ipar fejlődését — az országosnál erőteljesebb hatással — befolyásolta néhány olyan tényező, amellyel a jövőben még nagyobb mértékben számolni kell. A megye ipara számára a munkaerőforrások gyakorlatilag kimerültek. Ennek következtében előtérbe került az intenzív iparfejlesztés követelménye, valamint a termékszerkezet javítása, ami szükségessé teszi a megyei iparszerkezet további átalakítását. A megyei ipar néhány ágazatának távlati fejlődése összefügg a kiemelt ágazatokra vonatkozó központi programmal. Ez megyénkben első helyen a minden más ágazatnál lényegesen gyorsabban növekvő vegyiparra (műszál-, alumínium-, gyógyszeriparra) érvényes. Esztergomban a kialakult gép- és műszeripari központ a fejlődés eredményeként mind a termelendő gyártmányokat, mind az alkalmazott technológiákat illetően egyre jobban kielégíti a korszerűség követelményeit. összhangban a jármű- illetve az elektronikai ipar központi fejlesztési programjával, az itt kialakult egységek — a városban letelepült magas képzettségű műszaki szakemberállomány segítségével — további fejlesztésre tarthatnak számot. Látjuk tehát, hogy a Duna mentén az ipar korábban egyoldalúan kitermelő és építőanyagipari jellege teljesen megváltozott. A vegyipar, a gép és műszeripar, valamint a könnyűipar nagy jelentőségű új gyárai jöttek létre. Esztergom kiemelkedő részesedése ebben a fejlődésben azt eredményezte, hogy a vonzáskörzetében betöltött igazgatási, oktatási, művelődési szerepkör a gazdasági szerepkörrel bővült. A városnak ma már jelentős számú munkásosztálya van, a nők foglalkoztatási lehetőségei is megoldódtak. Dorog környékén is megváltozott az ipar szerkezete, mert a szénbányászat mellett megnőtt a vegyipar, a gép- és műszeripar, valamint a 164