Esztergom Évlapjai 1979

Pálmai László: Esztergom mai iparszerkezete és annak jövője

könnyűipar aránya. (Kőbányai Gyógyszergyár Dorogi Gyáregysége, Hanglemezgyártó Vállalat Gyáregysége, ÉVIG gyáregysége, stb.) Az ipar szerkezetének változása magával hozta a városok és nagyobb községek létszámnövekedését is, amely 50 %-ban természetes szaporodásból, 50 %-ban a bevándorlásból következett be. Komárom megye az ország iparilag legfejlettebb területei közé tartozik. A jelenlegi ipari szerkezet további fejlesztése — összhangban az országos tervekkel — új szakaszba lépett, amelynek lényege a meglévő eszközök és berendezések jobb kihasználása, az üzem és munkaszervezésből fakadó eredmények gyakorlati alkalmazása, a szelektív fejlesztés, korszerűbb technológiák bevezetése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A továbbiakban még átgondoltabb, még összehangoltabb gazdaságpolitikai intézkedések sorával kell irányítani az egész megye iparának fejlődését, amely intenzív eszközök alkalmazása nélkül már elképzelhetetlen. III. Esztergom iparának jövője Az államosítás óta eltelt három évtized gazdasági fejlődésében nagy szerepe volt a termékek kedvező bel- és külföldi értékesítési lehetőségeinek. Nagy jelentőségű volt, hogv a szocialista országokból és hazai forrásokból biztosítani tudtuk a gyors fejlődéshez szükséges nyersanyag- és energiaszükségletet. Ma már az ipar fejlődésének belső és külső feltételei nehezebbekké váltak. Kimerültek a munkaerőforrások, a foglalkoztatottság eltolódik a szolgáltató ágazatok az infrastruktúra javára, a rohamos ütemű műszaki haladás fokozott eszközlekötési követelményeket támaszt. Ugyanakkor a világgazdaságban bekövetkezett mélyreható változások érzékenyen érintik külgazdaságunkat, szintén kedvezőtlenebb feltételeket teremtve. Üj helyzetünkben alapvetően szükségessé vált, hogy a nemzetközi mércét alkalmazzuk a hatékonysági követelmények meghatározásánál. E követelményrendszer alól városunk ipara sem vonhatja ki magát. A termelési szerkezet korszerűsítéséhez a hatékonyabb gazdasági struktúra kialakításához egy út vezet: az adottságoknak és a piaci feltételeknek megfelelően kialakított termelés műszaki színvonalát folyamatosan emelni kell. Mivel a gazdaságos termelés a legtöbb termék esetében feltételezi az exportot, fel kell mérni a nemzetközi forgalomban való részvétel esélyeit, részesedési arányait. A termelőerők állandó fejlődése a termelés specializációjában, az automatizálás térhódításában, a tudomány és technika legújabb vívmányait megvalósító termelés igényében jelentkezik. Mindehhez egyre több magasan kvalifikált munkás szükséges. 165