Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Horváth István: Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke

csodálatos festményekkel együtt összetörték, az arany és ezüst kereszteket darabokra zúzták és földre tiporták". 3 6 A kifosztott épületet Szulejmán parancsára Szinán építőmester dzsámivá alakította át. 3 7 Mivel a templom K-i vége összedőlt, a Bakócz kápolna K-i falának vonalában a templom hajóját lefalazták. így az előcsarnok, a hajó Ny-i fele és a Bakócz kápolna képezte a dzsámit, amelyhez — az előcsarnok DNy-i oldalán — szintén Szinán mester minaretet épített. 3 8 1594. május 9-én az ostromló keresztény seregek ágyulövéseitől a templomban tárolt lőpor felrobbant és a még megmaradt épület jelentős részét rombadöntötte, 3 9 úgy, hogy csupán a Bakócz kápolna maradt ép­ségben. Erről tanúskodik Evlia Cselebi 1663. évi leírása is/' 0 A XVIII. szá­zadig fennmaradt romok egv részét (a templom É-i mellékhajóját) 1763­ban Barkóczy Ferenc, a többi maradványt — az új bazilika építésekor — Az épségben maradt Bakócz kápolnát beépí- Rudnay prímás bontatta el/' 1 tették az új bazilika testébe, így korunkra semmi sem maradt meg eredeti helyén a régi épületből. A templomra vonatkozó legfontosabb források a bontások előtt és a bontások idején készültek: Széles György a Bakócz kápolna lelkésze 1759-ben részletesen leírta a romokat/' 2 a templomból származó feliratos kőemlékeket egy 1765-ben megjelent kiadványban közzé is tette/' 3 Az 1763. évi bontást megelőzően Barkóczy Ferenc érsek felmérette a törmeléktől megtisztított romokat. A felmérés eredetiben nem maradt ránk, de Máthes János — Rudnay érsek építésvezetője — 1827-ben meg­jelent müvében leközölte az alaprajzot és magyarázatokkal látta el. 44 Máthes jelen volt a templom 1822—23. évi szétbontásánál, sok értékes régészeti leletet, kőfaragványt mentett és őrzött meg az utókornak/' 3 Az általa közölt felmérés szerint a Szt. Adalbert templom háromhajós, keletelt, keleti oldalán eredetileg valószínűleg félköríves záródású mellék­apszisokkal végződött (2. kép). Maga a fő szentély nyolc lépcsőfokkal ma­gasabb volt a hajónál. A mellékapszisok két oldalán emeletre (ill. tor­nyokba?) vezető csigalépcsők maradványait találták/' 7 A Telegdi Csanád által újjáépített támpilléres szentély a 12-szög hét oldalával záródott és erősen megközelítette a K-i várfalakat. A templomot öt pár pillérköteg három hajóra osztotta. Közülük a szentély felőli három pillérköteget falak kapcsolták össze, — az általuk közrezárt tér 3 lépcsőfokkal magasabban feküdt a fő- és mellék-hajók többi részénél. 4 8 Ez volt a kórus, itt, a pillé­reket összekötő falak két belső oldalán állhattak a kanonoki stallumok. 49 (2. kép; 1.) A két mellék-apszis szintén 3—3 lépcsőfokkal magasabban fe­küdt a mellékhajóknál. 5 0 Az É-i mellékhajóból ajtó nyílott egy négyzet alakú helyiségbe, melynek boltozatát két középen álló oszlop (vagy pillér) tartotta. Széles és Mathes ezt a helyiséget tanácsteremnek (consistorium) tartotta, 3 1 véleményünk szerint ez lehetett az 1391-ben említett kincstár és sekrestye (thesaurarium seu sacristia ecclesiae). 5 2 A templom főbejárata (2. kép; 2.) a Ny-i homlokzaton nyílott, amely előtt már az árpádkorban meglévő előcsarnok (2. kép; 3.) helyezkedett el. 5 3 A Ny-i homlokzaton két hatalmas torony állt: az északi (2. kép; 4.) a Szt. Jeromos torony, a déli (2. kép; 5.) a Szt. András torony. 5 4 A tornyok 1543-ban nem sérültek meg. Az 1594. évi ostrom elején készült metszetek 5 5 még épségben, magas si­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom