Esztergom Évlapjai 1979

Pálmai László: Esztergom mai iparszerkezete és annak jövője

Megalakult: az Esztergomi Szerszámgépgyár (a Petz gyár utódjaként) A Sportárutermelő Vállalat az (AERO—EVER KFT-ből) Az Esztergomi Fémszerelvényárugyár (a Knorr öntöde utódjaként) és a Komárom megyei Kályha- és Csempegyártó Vállalat (a Téglagyárból). Jelentősebb gyárnak azonban csupán az Esztergomi Szerszámgépgyár és a Sportárutermelő Vállalat számított, mivel az előbbi 1949-ben már 240—250 fővel dolgozott és közel 6 millió Ft értékű árut termelt; a Sportárutermelő Vállalat pedig 450—460 főt foglalkoztatott és termelési értéke 13—14 millió Ft-ot tett ki. Ebben az időszakban a város iparának fejlődése még elmaradt a megyei átlagtól, a fejlődés iránya sem bontakozott ki világosan. Mégis a város most már rendelkezett olyan ipari alapbázissal, amely csírájában hordozta a fejlesztés lehetőségeit. Különösen az említett két gyár növekedése — termelés értékben, létszámban — ha még lassan is, de évről-évre fokozódott, és kezdett kialakulni Esztergom új arca: egy ipari város arculata. Természetes azonban, hogy az akkori évek országos jellegű problémái ebben a múltját még élénken érző városban is hatottak, és a viharos időszak következménye az ipar szerkezetére is rányomta bélyegét. Az 1960-as évek elején megindított vidéki ipartelepítési program Esztergom iparának fejlődésében új lehetőségeket tárt fel. Ez volt a második fellendülés a felszabadulás után és ez stabilnak, tartósnak, meghatározónak bizonyult. Ennek a programnak a keretében az Esztergomi Szerszámgépgyár az országos jellegű nagyvállalat, a Szerszámgépipari Művek (SZIM) Esztergomi Marógépgyára lett. Megalakult esztergomi központtal egy új vállalat, a Labor Műszeripari Művek (a Sportárutermelő Vállalat és a budapesti Labor Felszerelések Gyára összevonásával.) Ugyancsak ennek a programnak a keretében Esztergomba települt a relégyártás és a szemüvegkeretgyártás, egy-egy gyáregység formájában. Előbbi az Elektromos Mérőkészülékek Gyárához (EMG), az utóbbi kezdetben a MOM-hoz tartozott, majd néhány év múlva önálló gyárrá alakult, Látszerészeti Eszközök Gyára néven. A Fémszerelvényárugyár a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár esztergomi gyáregysége lett, a korábbi Sportárutermelő Vállalat repülőtéri üzeme pedig a Pestvidéki Gépgyár esztergomi Gyáregysége néven működött tovább. Ezek a változások nemcsak a termelő egységek nevében mutatkoztak meg, hanem a vidéki ipartelepítési program keretén belül erőteljes profilváltozások is bekövetkeztek a város legtöbb iparvállalatánál. Az említett programban jelentős szerepet játszott a Szovjetunió segítsége is, mivel támogatásával, hosszú távra szóló megrendeléseivel Esztergomban a Műszeripar jelentős bázisa alakulhatott ki. H8