Esztergom Évlapjai 1979

Pálmai László: Esztergom mai iparszerkezete és annak jövője

így lelt Esztergom ipari város, amelyben meghatározó szerepet kapott a gép- és műszeripar. Az ipari fejlődést, a nagyüzemi ipari munkásság kialakulását és megerősödését bizonyítja a város iparvállalatainál foglalkoztatottak létszámának alakulása. Az iparban dolgozók arányának alakulása Komárom megye városaiban „Esztergom" 1975. 1. szám. A Városi Tanács és a HNF tájékoztató lapja szerint. 1949. 1970. 1. Tatabánya 79,1 % 70,0 % 2. Oroszlánv 66,7 % 72,9 % 3. Esztergom 33,2 % 56,8 % 4. Komárom 38,1 % 49,3 % 5. Tata 36,1 % 49,2 % Látható, hogy Esztergom 20 év alatt az utolsó helyről a harmadikra tornázta fel magát és a városban foglalkoztatottak több mint 50 %-a már az iparban dolgozott! Ez egyszersmind azt is jelentette, hogy 1970-ig jelentősen átrétegeződött a város kereső lakossága, ami természetesen a város életének minden területére kihatott, és megváltozott a közfelfogás a városban élők között, valamint a várossal szemben is. A fejlődés méginkább szembetűnő, ha számításba vesszük azt is, hogy Komárom megye iparilag — különösen nehéziparát tekintve — igen fejlett és fejlődése is rohamos volt. 2. Az ipar továbbfejlődése A már ismertetett ipari vállalatok, gyárak mellett egyéb ipari termelő egységek is kialakultak, és a 60-as évek végén a város jelentősebb ipari üzemei a következők voltak: 1. Labor Műszeripari Művek 2. SZIM Esztergomi Marógépgyára 3. Látszerészeti Eszközök Gyára 4. EMG Esztergomi Gyáregysége 5. Pestvidéki Gépgyár Gyáregysége 6. MOFÉM Esztergomi Gyáregysége 7. Komárom megyei Kályha- és Csempegyártó és Építő Vállalat 8. Sütőipari Vállalat 9. Esztergomi Építőipari Szövetkezet 10. Esztergomi Vasipari Szövetkezet 11. Esztergomi Szolgáltató Szövetkezet 149