Esztergom Évlapjai 1960

Enlz Géza: Az esztergomi királyi kápolna oroszlános festménye

gazdagabbak, amennyiben hatlevelűek, míg Esztergomban négylevelű palmettákat találunk. — A színvonalbeli különbség mellett a művészi felfogás eltérése is megállapítható, mert a chartresi falfestmény festői lágysága világosan elüt az esztergomi oroszlános korongok fémművészettel rokon, kemény, határozott hangvételétől. Ez nyer kifejezést pompás biztonsággal az oroszlánok testének stilizálási módjában (fej, sörény, lábak) és egyes részmegoldásaiban (bordák jelzése, nyolcszirmú rózsa a combon). Minő következtetések vonhatók le a két egykorú alkotás hasonlóságaiból, illetőleg eltéréseiből? Az egyezések világosan utalnak arra, hogy a két ábrázolás feltétlenül összefügg egymással. Az eddigi hazai kutatás egyértelműen mutatott rá a keleti textilművészetre, mint forrásra. A felhozott párhuzamok azonban a X—XI. századból származtak. Kádár Zoltán viszont, eddig még kiadatlan dolgozatában XII. századi, tehát az esztergomi festménnyel közel egykorú bizánci szövetek hatását feltételezi, melyek III. Bélával kerülhettek Magyarországra.' A chartresi festmény textileredete még világosabban kitűnik, hiszen a kétsoros elrendezés által szinte az az érzésünk, mintha a falat szövet borítaná. Paul Deschamps, aki a chartresi oroszlános festményt más francia- és spanyolországi példákkal összevetve közli, szintén a keleti textilművészet hatását állapítja meg. Igen meggyőző e szempontból az az általa idézett adat, mely szerint Humbaud auxerrei püspök (1087—1114) székesegyházának többek között olyan szövetet ajándékozott, melyet körökben ábrázolt, sokszínű oroszlánok díszítettek.

2 Deschamps cikkében a chartresi oroszlános korongokon kívül egyetlen olyan festményt sem találunk, mely az esztergomi emlékkel közvetlenül összevethető volna. E körülmény arra mutat, hogy a két szóbanforgó alkotás keletkezése azonos, leginkább bizánci szövetmintákra vezethető vissza. Mivel e minták egykorú, egymástól területileg távol eső, mégis hasonló alkotásokban tükröződnek, közöttük és a festmények között nagyobb időbeli eltérést aligha tételezhetünk fel. így Kádár Zoltán fentebb említett véleményének valószínűsége erősen növekszik, szemben a korábbi álláspontokkal, melyek Szt. István, illetőleg Kálmán korában hazánkba került szövetek hatására gondoltak.

3 Az esztergomi oroszlános falképek létrejöttéhez a bizánci szövetek mellett Imre királynak Aragóniai Konstanciával kötött házassága következtében hozzánk került spanyol hatás is közrejátszhatott. A leoni és kasztiliai királyok által a királyság jelvényeként a XII. század második felében használt és az esztergomi megfogalmazással lényegében azonos lépő oroszlánok ugyanis megjelennek Imre és II. András pecsétjein az Árpádok vágásos címerében.

4 A fentiek alapján világos, hogy a bizánci szövetkivitel jóformán egész Európát behálózta és erős ösztönzést adott a falfestészetnek s a mozaikművészetnek (Palermo Capella Palatina, Monreale dóm, stb.). A bizánci minták közvetlen felhasználása magyarázza elsősorban az esztergomi és chartresi falfestmények feltűnő rokonságát. De azt sem hagyhatjuk figyelmen 1 Kádáv Zoltán: Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről. Kézirat. 2 Deschamps, Paul: Les fresques des cryptes des cathédrales de Chartres et de C'ermont et l'imitation des tissus dans les peintures murales. Fondation K. Piot. Monuments et Mémoires. 1956.91 — 106. old. A Szt. Kelemen kápolnát és festményeit az 1., 2., és 4. kép mutatja. Az idézet eredeti szövege:,, ... unum (sc. pallium) viridis coloris leonibus multicoloratis circumrotatis ..." (97). 3 Gerevicli Tibor: Magyarország románkori emlékei, lip., 1938. 220 — 221. old. és László Gyula: Szt, István Emlékkönyv. XII. 554. old. 4 Donászy Ferenc: Az Árpádok címere. Rp., 1937. (i