Esztergom Évlapjai 1960

Enlz Géza: Az esztergomi királyi kápolna oroszlános festménye

AZ ESZTERGOMI KIRÁLYI KÁPOLNA OROSZLÁNOS FESTMÉNYE A chartresi székesegyház kriptája egyik déli, Szt. Kelemenről elnevezett mellékkápolnájának nyugati falán 1200 körüli falfestmény hívja fel a figyelmet (I. t. 1.). Két sorban, négy-négy egymást érintő kör helyezkedik el. Bennük sűrű egymásutánban hatlevelű palmetták jelennek meg. A palmetták közt a belső keret két csúcsban végződő ívvel vastagodik s ezáltal negatív palmetta díszítmény adódik. A korongok közötti íves háromszöget egyszerű félkörös és szív alakú ékítmények töltik ki, melyekből szálak ágaznak szét, végükön egy-egy cseppel. Az így kialakult széles sávot fenn két párhuzamos vonal zárja le. Ezek közül az alsó szabályos közökben ívesen felkanyarodik. A kitüremléseket egy-egy pont emeli ki; rájuk szabálytalanul még egy vonaldísz került, mely hurok és ívcsúcs váltakozásából áll. Minden korongban szembenéző, stilizált oroszlán látható, mely lépő lábát erősen felemeli. A csuklók és az izomzat egyszerű vonalas ábrázolása mellett igen jellegzetes az S-alakban felkígyózó bojtos farok, melynek kettős vonala lágy hullámban szalad tovább a gerincen át a nyakig. Két-két oroszlán egymással szembe lép, tehát az egész körsor egymáshoz tartozó párokból tevődik össze. A chartresi festmény azonnal az esztergomi királyi kápolna szentélyének alján körbefutó oroszlános korongsort juttatja eszünkbe (I. t. 2). A rokonság valóban meglepő. A kompozíció felépítése és a már leírt részletek lényegükben azonosaknak mondhatók. Egy-egy korong kialakítása s benne a művészi ábrázolás elve teljesen megegyezik egymással. Mélyebb vizsgálat azonban elég erős eltéréseket is felfedezhet. Legfeltűnőbb a minőségbeli különbség, amennyiben az esztergomi oroszlános korongok magas művészi színvonala mellett (II. t.) a chartresiek vidékiesnek hatnak. Hiányzik róluk az esztergomi oroszlánok mögötti lendületes dekoratív készséggel megrajzolt életfa, az oroszlánok igen fejlett vonalkultúrájú, biztos rajzú, fölényesen stilizáló formaadása és hiányzik főként az a fémes csengés, mely a királyi kápolna korongsorában és a korongok közötti térkitöltésben oly feltűnően jelentkezik. Á poncolásra emlékeztető gyöngysordíszítésnek, mely Esztergomban oly kitűnően érvényesül, Chartresban nyomát sem találjuk. A korongközök díszének említett pontban végződő szálai helyett a királyi kápolnában szívalakban torkolló, kemény, csüngőkre emlékeztető párhuzamos vonalak tüskéi sorakoznak. Az esztergomi lendületes térkitöltő palmettákat a chartresi térkitöltő dísz alig közelíti meg. A felső lezáró sáv Esztergomban palmettasor, Chartresban ebből csak vérszegény, szkematizáló vonalekítmény válik. A francia példának csupán palmettái