Esztergom Évlapjai 1960
Gerő Győző: Arabnyelvű feliratos emlékek Esztergomból
Különös figyelmet érdemel a Korán e szúrájának versei közé beszúrt többször ismétlődő mondat. Az utolsó ítéletről szóló fejezet mondanivalójába jól beleilleszkedik s annak szinte fokozza hatását. A szövegnek a megválasztásában bizonyos tendenciát kell feltételeznünk. Ugyanis tartalmánál fogva alkalmas lehetett különböző bajok és varázslatok elhárítására. Erre enged következtetni a betoldás szövege, amely kifejezetten ezt célozza. Igen valószínű, hogy a tálban lévő élelmet akarták ilymódon megóvni a megrontástól. Külön rendelésre készülhetett, amint az a felirat befejező soraiból is kitűnik. A fenéktöredék külső falán levő szöveg töredékek egyike „birtokosa" kifejezés, amely után csakis az illető neve következhetett, aki a tál tulajdonosa volt. A töredékes szövegből az is kitűnik, hogy készítésének időpontját is feltüntették, amely azonban hiányzik, de erre utal a S'y' kifejezés, amely után ilyen esetekben az évszám szokott állni. Összefoglalva az eddig elmondottakat, a következőket állapíthatjuk meg. A tál az Esztergom—szenttamás' török fazekasműhelyből származik, és a XVI. sz. második felében készülhetett. Eredetileg évszámmal jelzett volt. Felirata a Korán nyolcvanegyedik fejezetének szövege, közbeiktatott, ugyancsak arabnyelvű ismétlődő strófával. Szövege apotropaikus célból készült. A vár nyugati részén az ún. török temetőbe vezető kapu bélletében egy másodlagosan befalazott, feliratos oldalával kifelé fordított faragott kő van. 2 5 Előlapján 3 cm széles és 2 cm vastag, belső felé élszedett kekeretezés fut körbe. A felirat szülüz írással készült, mélyített betűi gondos és gyakorlott kőfaragó munkájára vallanak. A felirat arabnyelvű szövege a mohamedán hitvallást tartalmazza. Eredetijét és magyar fordítását az alábbiakban közöljük. Törökkori feliratos emlékeink között ehhez hasonlót nem ismerünk. Ilyen feliratot másolt le Tollius" 6 Budán, mely az általa „moschae quae est ad pontem"-nek nevezett dzsámiban volt a karzatra vezető bejárat fölött. Ez valószínűleg a Hadzsi Szefer dzsámi lehetett. 2 7 Azt, hogy a szöveg kőbe vésett, avagy vakolatra festett volt-e, sajnos nem tudjuk. A hitvallás szövegét igen gyakran alkalmazták a török zászlókon.'"" Ez a szokás máig is fennmaradt Szaud Arábiában, melynek zöld zászlóján az említett felirat van. Feliratunk eredetileg a vár valamelyik épületét vagy talán dzsámiját díszíthette, de az sem kizárt, hogy egyik kapubejárata fölött volt elhelyezve. 2 5 A homokkőből faragott kockaalak merete: 0,.'i!) X (1,10 X 0,31 m. 2 6 Jacob Tollius: Kpistolac Itinerariae. líd. sec. Amsterdami 1717. a 198. laphoz mellékelt metszeten. 2 7 Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Budapest, 1944. 261. old. 28 Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Budapest, 1911. LXI. tábla 1 kép. (Illusztrált röplap egy Buda alatt zsákmányolt török zászlóról.) 2. Feliratos kő (5. kép). Nincs más isten Allahon kívül, Mohamed az Ö prófétája. 4* 51
