Esztergom Évlapjai 1960

Gerő Győző: Arabnyelvű feliratos emlékek Esztergomból

mával az egyik tálhoz tartozó feliratos töredékek kerültek elő.

c Ezek szerint biztosra vehetjük, hogy arab feliratú töredékeink is a szenttamási fazekasműhely készítményei közül valók. A műhely ugyanis elsősorban a helyi szükséglet kielégítésére dolgozott s így természetszerűleg készítményei a várban is fellelhetők. Készítésének ideje mai ismereteink szerint csak hozzávetőlegesen állapítható meg. Esztergom ugyanis 1595 és 1605 között ismét magyar kézen volt,' és így a török hódoltság két szakaszra oszlik. Miután már 1594— 95-ben, de legkésőbb az 1605-ös török visszafoglaláskor a szenttamási település rombadőlt, nagyon valószínű, hogy a fazekaskemencék is ekkor (1594—1605 között) elpusztulhattak. A törökök által Tepedelen-nek nevezett Szenttamáshegyen Khodzsa Mohamed pasa kisebb erődítményt létesít az 1605-ös évben.

8 Nem valószínű, hogy e kis erődön belül, az elpusztult fazekaskemencéket is újjáépítették volna. így, bár közelebbi és pontos datáló anyag nem áll rendelkezésünkre, feliratos töredékeinket a XVI. sz. második felére tehetjük. 4. kép. Török talpastál töredéke arab felirattal. — Fragments de la coupe turque a inscription arabé. t

í A hitelesítő ásatást ifj. Fehér Géza és Parádi Nándor vezette. 7 Dercsényi—Zolnay: i. m. 1Í2. old. 8 Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660 - 64. Budapest. 1904. 4(j