Esztergom Évlapjai 1960

B. Koroknay Éva: A lövöldi karthauzi kolostor kötéseiről

A LÖVÖLDI KARTHAUZI KOLOSTOR KÖTÉSEIRŐL A lövöldi karthauzi kolostor pusztulása (1551) után néhány évvel már az Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár tulajdonába került az ún. „lövöldi Corvina".

1 A Nürnbergben nyomott ősnyomtatványt Mátyás király ajándékozta a kolostornak és Csergő Miklós esztergomi kanonok adományozta a könyvtárnak.

2 Ritka jelenség Magyarországon, hogy valamely műtárgynak vagy könyvnek ily rövid és követhető útja legyen. Még Csergő és a lövöldiek közelebbi kapcsolatait kellene tisztáznunk ahhoz, hogy a kötet útját töretlenül végigkísérhessük. A könyv sokszor szerepelt az eddigi irodalomban,' de téves megállapításokkal. Elkerülte az eddigi kutatók figyelmét az, hogy az ősnyomtatvány kötése közeli rokonságot mutat az Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár további 3 ősnyomtatványának kötéstáblájával.

4 Ha ilyen összefüggésekben vizsgáljuk meg a „lövöldi Corviná"-t, módosítanunk kell a kötettel kapcsolatos eddigi megállapítást. Ezenfelül egy magyar kolostor könyvkészítő tevékenységével is megismerkedünk. A lövöldi (leweldi) karthauzi kolostort Nagy Lajos alapította a Veszprém megyei Szt. Mihály, másképp Paradicsomvölgyben, a mai Városlőd helyén. A Szent Mihály arkangyal tiszteletére épült zárda alapítólevele 1378-ban kelt,

5 de a lövöldi karthauziakról már korábban is vannak okleveles adataink. A kolostor építéséről először 1369-ben értesülünk, amikor Nagy Lajos Völgykő várát ajándékozta nekik hogy ennek köveit használják az építkezéshez/' (XV. t.). Nagy Lajos a pálosokat — mint később Mátyás király is —, gyakran 1 Inc. I. 1. XV. ielz. ősnyomtatvány. Raynerius de Pisis, Pantheologia S. Summa Universae thcologiae. Nürnberg, 1477. 2 Borítéklapon olvasható bejegyzés szerint: ,,Per Venerabilem quondam Nicolaum de chergo Arehidiaconum Bersiensem et canonicnm ecclesie Strigoniensis, Ecclesie sancti Nicolaj Tyrnavie fundate Anno (lomini Millesimo Q lingentesimo Quinquagesimo octavo In testamento legátus." 3 Pribéli/i Ferenc: Incunabula Tvpographiae ceu lotidem Iveimélia et agalmata in Ven. Capituli E. M. Strig. Bibliotheca praefulgentia. Nagyszombat, 1S40. 9. sz. — Ocsovszky: 27. old. Ali, 1869, I. 64. 1. Knauz Nándor: Az esztergomi Corvin Codexek, Ivlnv. A Magyar Korona Í880. évf. 133. számából, 17. old. — MKSz. 1880. 271 —271. old. — Konvvkiáll. Emi. 1882. 89. old. 242. sz. — Tört. Főcsoport, I. lüzet 134. old. 1717. sz. — B?rzeviczy Albert: BePtrix királyné. Bp. 1908. 231. old. (Magyar Tört. Életrajzok) Csonlosi János: Mátyás király és Beatrix kiadatlan arcképei egykorú kéziratokban. AÉ. XXX. kötet. 1910. 205 — 208. old. — Mátyás király emlékkönyv. Szerk. Márki Sándor. Bp. 1902. 168. old. — Ex Libris 26. old. 183. sz. — lienesy A. de: La Bibíiothsque du roi Matthias Corvin. Paris, 1923. 92. old. — Fraknói — Gulyás — Fogel — Hoffmann: Bibliotheca Corvina Bp. 1927. 77. old. — Hoffmann E.: Bégi magyar bibliofilek. Bp. 1929. 103. old. — Hunyadi József: A magyar könyvkötés művészete a mohácsi vészig. Bp., 1937. 54. old. 73. sz. — Fitz József: Mátyás király a könyvbarát. Mátyás király emlékkönyv. Bp., 1940. II. kötet. 244. old. — Zolnai Klára: liibliographia Bibliothecae Regis Mathiae Corvini. Bp., 1942. 78 — 79. old. — Magyarország műemléki topográfiája I. kötet Esztergom. I. rész. Bp. 1948. 348-350. old. 4 Jegyzék 1., 2., 6, sz. 5 Az alapítólevél másolata a Budapesti Egyetemi Könyvtárban. 6 liékefi Remiij: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp., 1907. 227. old. — Dedek Crescens: A karthauziak Magyarországon. Bp., 1889. 137., 140. old. '23-