Esztergom Évlapjai 1960

Zolnay László: Az esztergom-királyvárosi "Zeniapalotaia"

mert III. Béla korában még a Zena ispán házaként említett Zeniapalotája a XIII. századra már ugyanúgy az esztergomi káptalan kezén van, mint ahogyan e hulló családnak minden korábbi, esztergomvidéki nemzetségi birtoka is esztergomi egyházi intézmények kezére jut. S hogy ki lett légyen „eztergamy Zena ispán", Muzslai Zena? Arra talán rokonának szerepe utalhat, aki Sámuellel, az esztergomi pénzverőispánnal 1228-ban, mint homo regius szerepel együtt. De az is meglehet, — mivel Esztergom vár ispánjainak sorából alig egy-kettőnek nevét ismerjük. — hogy „eztergamy Zena ispán" egyidőben talán esztergomi megyeispán volt. Mindezek csupán találgatások, de talán mégis közelebb terelik az ismeretet az írásbeliség korát megelőző történeti valósághoz, mint a Xénia hercegnőféle légből kapott hipotézisek. 2. A „ZENIAPALOTAIA" BIRTOKLÁSTÖRTÉNETE (XII—XV. SZÁZAD) 1243-ból oklevél tanúskodik arról, hogy a Zenie-palacium a piactér nyugati oldalán álló Szent Lőrinc plébániatemplomtól délnek esett és, hogy e palotát a templomtól egy — ekkoriban káptalani tulajdonú — kőház választotta el. E ház homlokzati hosszméretét — rőfben számolva — az oklevél meg is adja.

2

1 Az 1243. évi oklevél viszont nem tesz arról említést, hogy ebben az időben maga a palota kinek a tulajdona. A későbbi birtoklástörténet adatai azonban azt mutatják, hogy az épület ekkor már a káptalan tulajdona. Mivel Récsey Viktor 1892. évi ásatása tisztázta a Szent Lőrinc plébániatemplom helyét, igazoltnak tűnik az a régi feltevés: a Zeniapalotája a mai Széchenyi téri Járásbíróság épülete körül keresendő. Mondai hírű kútját — amelynek vizével állítólag Szent Istvánt keresztelték —, pár évtizede az épület udvarán tárták fel. A ház az 1270-es években Csák nembeli Pósa fiának, Ugrin mesternek birtokában volt. (Ugrin mester 1268—72-ben szörényi bán, királyi lovászmester. 1273—74-ben, e tisztjén kívül somogyi ispán, 1274-ben erdélyi vajda, 1275-ben országbíró, 1277—78-ban tárnokmester, macsói és 1279-ben — bosnyák bán volt.) Ugrin bán a Zeniapalotáját kétszer is elidegenítette. Egyrészt, negyven tunella borral és 25 márka finom ezüsttel adósa volt Walter budai várkapitánynak, a kamara ispánjának. 1273-ban Ugrin a hűtlenség bűnébe esett s ezért Kun László király a birtokában volt Zeniapalotáját, Ugrin hitelezőjének, Walter budai várkapitánynak adományozta. 1273. október 30-án, a királyi donáció alapján Walter ispánt az esztergomi káptalan be is iktatta a Zeniapalotája birtokába. A statuciónak senki sem mondott ellent.

2' Ugrint szoros, valószínűleg rokoni szálak fűzték Miklós választott esztergomi érsekhez, László erdélyi bán fiához, a gyermek Kun László megrontóinak egyikéhez. (Ugrin egyébként 1273 után újból Kun László hűsé2

1 Knauz: Monumenta, I. kötet, 364. — Az 1243. évi szomszédok utódairól 1309-ből: Knauz II. kötet 360. old. 2

2 Csák nb. Ugrin mester életsorsáról: Tört. Tár, 1899. 644.,és 667. old. — Fejér: Codex diplomaticus V/2. 51. és 57. old. - Hazai okmánytár, II. köt. 11. és 44. old., VII. köt 140. old., VIII. köt. 149. és 152. old. — Hazai oklevéltár 65. — Wenzel: Árpádkori új okmánytár, IV. kötet 21., 23. és 27. old. IX. kötet, 3., 5., 11. és 107. old. — Knauz: Csák nb. Ugrin és Miklós klerikus, esztergomi vál. érsek sorsáról: Knauz: Monumenta II. kötet, 131 — 142. old. — 1273. okt. 17: Csák nb. t'grin Zeniapalotaia n. esztergomi házát Walter eomes budai várkapitánynak adományozza: Knauz: Monumenta II. köt. 25. old. Beiktatása: Knauz II. kötet, 25 — 26. old. 148