Esztergom Évlapjai 1960

Mucsi András: A báti képek ikonográfiája

szerepelhet az alexandriai szűz attribútumaként, aki többek között a tudósok védőszentje is. A másik báti jelenet már nem zárt térben, hanem a szabadban játszódik le. A verses legenda elbeszélése szerint Katalin egy alkalommal az országot járja és kíséretével együtt eltéved. „Igaz utat elvesztenek egy erdőn setétülének az nap imár elnyughot Vala ők még es budósnak vala utat nem találhatának azért nagy búban valának ..." (Verses legenda. 701—706. sori Az erdőben egy öreg remete lakik, aki nem ad a kíséretnek felvilágosítást, az „igaz utat" csak Katalinnak mutatja meg. Az ókor bölcseit idézgetve egymás életéről kezdenek beszélgetni, a remete megkérdi Katalintól, hogy királynő létére miért nem megy férjhez? „Katerina monda neki atyaságod ezt nem érti nagyon sok királfiak vótak kik én utánam jártanak Es nagy soktul követtettem ie még egyhez sem mentem mert atyám ha lün ő halálán nekem ő tüle így lün hagyván hogy soha férhez ne mennyek hanem ha ily bölcset lelnék ily szépet Es ily kazdagot mely bölcs mely szép Es kazdag én vagyok" (Verses legenda. 886—897. sor. Érsekújvári-kódex. 460.) A remete válaszul a gyermek Jézusról kezd beszélni, kinek szépségét ..fényes nap és hód csodálja" és „ki mondhatatlan nagy bölcs". „Kit hogy Katerina halla az remetének igy monda: kicsoda légyen ez ily nagy felség kinél vagyon ily dicsőség ily nagy szépség Es ily kazdagség ily bölcseség Es ily boldogság" (Verses legenda. 1003—lOOB. sor) „Az remete ottan úgy tőn hogy egy irot táblát fel vőn és ezt Katerinának adá Es beszéddel neki ezt mondá: ne fiam neköd egy tábla kit nem adok neked kárban Ez az király fia képe kit kivánsz látni Irrtez pedig annya képe" (Verses legenda. 1031—1038. sor. Ersekújvári-kódex 462.) Ezt a jelenetet ábrázolja a második báti kép, mely az előző táblán elindított témának a kompozíció kialakításában, gondolati párhuzamában tökéletes lezárást ad. A tükör helyét a szelídarcú remete tipikus trecento 14